blog http://www.zsiday.hu/rss hu A Plotinus Nyrt.-ről http://www.zsiday.hu/blog/plotinus-nyrt-r%C5%91l <span class="field field--name-title field--type-string field--label-hidden">A Plotinus Nyrt.-ről</span> <div class="field field--name-field-blog-datum field--type-datetime field--label-hidden field__item"><time datetime="2019-01-16T09:54:07Z" class="datetime">2019. január 16. - 10:54</time> </div> <span class="field field--name-uid field--type-entity-reference field--label-hidden"><span lang="" about="/users/citadella" typeof="schema:Person" property="schema:name" datatype="">citadella</span></span> <span class="field field--name-created field--type-created field--label-hidden">2019. január 16. - 10:54</span> <div class="clearfix text-formatted field field--name-body field--type-text-with-summary field--label-hidden field__item"><p>Mivel sokak számára nem egyértelmű a helyzet, és több kérdés is érkezett hozzám, ezért írnék röviden a Plotinus Nyrt.-ről.</p> <p>A Társaságot (amely Zrt.-ként korábban is sikeresen működött) 2011 elején vezettük be a tőzsdére (jelentős tulajdonos, és az Igazgatótanács elnöke voltam éveken át); 2017 elején jelentettük be, hogy leépítjük a tevékenységeket, és visszajuttatjuk a befektetőknek a pénzt. A részvényekkel a kereskedés 1515 Ft-on kezdődött 2011-ben, 2017-ben 5700 Ft-on, 2018-ban pedig 6000 Ft-on vásároltunk vissza részvényeket a befektetőktől, valamint 2018 májusában 708 Ft osztalék is kifizetésre került. <strong>Mintegy 7,5 év alatt éves 22%-os hozamot értek el a tulajdonosok</strong> (eközben sok adót is fizettünk, és a hazai gazdaságba is befektettünk, élénkítve azt). Erre kifejezetten büszke vagyok.</p> <p>2018 folyamán értékesítettem az összes részvényemet - pontosan ugyanazon az áron, 6000 Ft/db-on, amin 2018-ban az összes többi részvényes is megtehette - így már nincs Plotinus részvényem, valamint vezető tisztségviselő sem vagyok 2017 tavasza óta, tehát a céggel való kapcsolatom mára teljesen megszűnt.</p> <p>A kivezetés / új befektetők kapcsán is több kérdés érkezett:</p> <p>Eredetileg a részvények kivezetését terveztük, és 2017 tavaszán a közgyűlésen ezt elő is terjesztettük, de mivel nem jelent meg elegendő részvényes, így nem tudtunk erről dönteni. 2018-tól a Társaság - érzékelve, hogy a tőzsdei cégeknek láthatóan önmagukban is van értéke - többször jelezte, hogy meg kell fontolni a tőzsdén maradást, ez szolgálhatja ugyanis leginkább a részvényesek érdekét, mivel lehetnek olyan szereplők, akik egy "üres" cégen keresztül jönnének a tőzsdére, mint az több esetben megtörtént a közelmúltban. A hosszan tartó (és számomra egyébként is értelmezhetetlen okból zajló) MNB-vizsgálat fényében azonban nyilvánvalóan nem volt lehetséges a Társaság "üres" cégként való értékesítése, ezt a kockázatot ugyanis természetesen senki sem szerette volna új belépőként vállalni. Ugyanakkor 2018 vége felé láthatóvá vált, hogy vannak hazai érdeklődők, akik ha nem is közvetlenül, többségi befektetőként (apport/felvásárlás) szeretnének bejutni a tőzsdére, de fantáziát látnak nagyobb részesedések megszerzésében és a Társaság irányításának átvételében.</p> <p>Így jutottunk el a mai napig. Most két ismert befektetője van a Társaságnak, egy 20%-os és egy 10%-os (a szavazattal bíró részvényekre vetítve). Abban a reményben, hogy ők majd jó áron tudnak behozni valakit a cégen keresztül a tőzsdére, a mai napon 36000 Ft-ig emelkedett az árfolyam, amely alapján egy gyakorlatilag üres cég bő 1 milliárd forintot ér tőzsdei jelenlétének köszönhetően. Ez meglehetősen alaptalannak tűnik elsőre, de láttunk már nagyobb csodákat is az elmúlt pár évben a BÉT-en, így nem szeretnék véleményt nyilvánítani erről, csak annyit szeretnék közölni: hogy nincs részvényem a cégben, egyáltalán nem látok bele a működésébe és emiatt természetesen nem tudok semmiféle potenciális befektetőkről. A cég hamarosan várhatóan átnevezésre kerül, új székhelyre költözik - de ez a történet már nélkülem zajlik. Ennek a megújult cégnek, és a magyar tőzsdének pedig ezúton kívánok sok szerencsét!</p> <p> </p> <p> </p></div> Wed, 16 Jan 2019 09:54:06 +0000 citadella 1163 at http://www.zsiday.hu The next big thing: Világforradalom http://www.zsiday.hu/blog/next-big-thing-vil%C3%A1gforradalom <span class="field field--name-title field--type-string field--label-hidden">The next big thing: Világforradalom</span> <div class="field field--name-field-blog-datum field--type-datetime field--label-hidden field__item"><time datetime="2019-01-11T14:45:55Z" class="datetime">2019. január 11. - 15:45</time> </div> <span class="field field--name-uid field--type-entity-reference field--label-hidden"><span lang="" about="/users/citadella" typeof="schema:Person" property="schema:name" datatype="">citadella</span></span> <span class="field field--name-created field--type-created field--label-hidden">2019. január 11. - 15:45</span> <div class="clearfix text-formatted field field--name-body field--type-text-with-summary field--label-hidden field__item"><p>Kiváló közgazdász kollégám azt mondta - és valószínűleg igaza van - hogy a következő komolyabb recesszióban megbuknak a jobboldali/nacionalista/autoriter populisták, mikor kiderül, hogy ők sem tudják megváltani a világot és alattuk is pont ugyanúgy van fellendülés, és összeomlás is. Ám szerintem azt is jól lehet látni, hogy ki jön utánuk: a baloldali populisták.</p> <p>Még a kifejezetten kapitalista angolszász világban is jól láthatóan igen komoly baloldali/szocialista, gyakran kapitalizmus- és globalizációkritikus erők tűntek fel, akiknek jó esélyük van akár már a következő választásokon is diadalmaskodni. Eddig a világ csak a jobboldali populisták térnyerését látta, és sokan borzadtak el ettől, de szerintem még hátravan a baloldali populista-szocialista erők térnyerése. Ez sokkal kedvezőtlenebb lenne a tőzsdéknek, mint a jobboldali populisták, hiszen valószínűsíthető, hogy a profitráta terhére a bérhányadot növelnék. Olyan intézkedések jöhetnek például szóba, mint a munkástanácsok beleszólása a vállalatirányításba, a vállalati nyereség vagy osztalék egy részének kötelező szétosztása a dolgozók között, a túl nagy cégek feldarabolása, a bizonyos méret feletti cégekbe kormányzati igazgatósági tagok kötelező delegálása, magas bérminimumok előírása, fizetett szabadságok emelése, munkaórák számának csökkentése, államosítások, stb. </p> <p>A nemzetközi folyamatok fényében meglepő, hogy Magyarországon nem látszik valódi - komoly támogatottsággal rendelkező - igazi, harcos baloldali párt, miközben Angliában ott van Jeremy Corbyn (Venezuela nagy barátja!) a parlamenti győzelemre is esélyes Munkáspárt élén, vagy ott van Bernie Sanders az USA-ban, illetve en bloc a Demokrata párt balszárnya.</p> <p>Ha Marx nem is így képzelte, könnyen lehet, hogy a következő években - szembemenve az elmúlt évtizedekkel, amikor középre húztak a fejlett országok pártjai - most a globalizáció veszteseinek szavazataira rámenve előjönnek a jobboldali-nacionalista-populisták után a baloldali antikapitalisták. Ha így lesz, az nagyon nem lesz jó a pénz és tőkepiacoknak - ezt nem nehéz megjósolni...</p></div> Fri, 11 Jan 2019 14:45:54 +0000 citadella 1161 at http://www.zsiday.hu Podcast http://www.zsiday.hu/blog/podcast <span class="field field--name-title field--type-string field--label-hidden">Podcast</span> <div class="field field--name-field-blog-datum field--type-datetime field--label-hidden field__item"><time datetime="2019-01-07T07:39:11Z" class="datetime">2019. január 7. - 08:39</time> </div> <span class="field field--name-uid field--type-entity-reference field--label-hidden"><span lang="" about="/users/citadella" typeof="schema:Person" property="schema:name" datatype="">citadella</span></span> <span class="field field--name-created field--type-created field--label-hidden">2019. január 7. - 08:39</span> <div class="clearfix text-formatted field field--name-body field--type-text-with-summary field--label-hidden field__item"><p>Kasnyik Márton (g7.hu) készített velem interjút, a linket mellékelem. A kissé hatásvadász cím ellenére főleg inkább nemzetközi tőkepiacokról/gazdaságról beszélgettünk, nem Magyarországról. 47 perc.</p> <p>https://g7.hu/podcast/20190105/zsiday-viktor-ezer-milliardokban-merheto-karokat-okoz-magyarorszagon-a-jaradekvadaszat/</p> <p> </p></div> Mon, 07 Jan 2019 07:39:11 +0000 citadella 1160 at http://www.zsiday.hu 2001 ismét http://www.zsiday.hu/blog/2001-ism%C3%A9t <span class="field field--name-title field--type-string field--label-hidden">2001 ismét</span> <div class="field field--name-field-blog-datum field--type-datetime field--label-hidden field__item"><time datetime="2019-01-02T09:46:20Z" class="datetime">2019. január 2. - 10:46</time> </div> <span class="field field--name-uid field--type-entity-reference field--label-hidden"><span lang="" about="/users/citadella" typeof="schema:Person" property="schema:name" datatype="">citadella</span></span> <span class="field field--name-created field--type-created field--label-hidden">2019. január 2. - 10:46</span> <div class="clearfix text-formatted field field--name-body field--type-text-with-summary field--label-hidden field__item"><p>A 2018-as év esése sokaknak meglepő volt, pedig volt rá szerintem egy jó analógia: a 2000-es év. Akkor egy komoly eszközárbuborék alakult ki (habár valójában csak egy piacon, nem többön, mint most), ám a jegybanki kamatemelések megtörték mind a gazdaság, mind a tőzsde lendületét, annak ellenére, hogy korábban nem látszottak komolyabb problémák a reálgazdaságban.</p> <p>A helyzet szerintem most is hasonló volt. A jegybanki kamatpolitikák komoly eszközárbuborékot hoztak létre számos piacon  (részvények, kötvények, ingatlanok) a korábbi években, ám amikor a kamatemelések elindultak, illetve (ami talán még fontosabb), hogy a pénznyomtatás pénzvisszaszívássá alakult, akkor egymás után adták meg magukat a piacok: először figyelmeztető jelként Argentína, Törökország, majd sorban a többiek is, végül szokás szokás szerint a legerősebb is beesett: az amerikai részvénypiac. Könnyen lehet, hogy ez - mármint a törölköző bedobása USA-ban - a jelenlegi eső szakasz végét jelenti egyelőre, ám szerintem a forgatókönyv hosszabb távon továbbra is a 2001-2003 közötti időszak, érdemes az akkori periódust tanulmányozni annak, aki nem élte át. Akkor az eszközáresés/Nasdaq buborék kipukkanása után a gazdaságok lelassultak, de nem volt komoly válság, csak kisebb recessziók egyes országokban (természetesen volt török és argentin összeomlás akkor is), ám a túlértékelt piacok leeresztése (valuation compression), plusz a vállalati profitok csökkenése mégis hosszantartó tőkepiaci szenvedést okozott: az S&amp;P a tetejéhez képest kb. felére, a DAX majdnem negyedére esett 3 év alatt.</p> <p>A kereskedelmi háború és a piacok visszahatása a gazdaságra jelentős, de nem halálos ütés, így hasonlóan az akkori helyzethez most is inkább lassulásra vagy enyhe recesszióra lehet csak számítani, de a pénzvisszaszívás folyamatosan nyomás alatt fogja tartani az eszközpiacokat. Emiatt szerintem a 2019-es sem lesz jó év a befektetőknek.</p> <p>Ami Magyarországot illeti, itt szerintem nagyjából láttuk a növekedés tetejét, a kínai lassulás szép lassan begyűrűzik hozzánk is (de a lakossági fogyasztás ezt jelentős mértékben ellensúlyozza még jópár negyedéven át): a növekedés 2-3%-ra lassul 2019-2020-ban, felfelé kúszó infláció, és mélyben maradó kamatszint mellett, a forint időnkénti begyengülésével/lecsorgásával párhuzamosan (a nagy kérdés inkább 2021: ha nem lesz EU pénz, és a fogyasztás is kifúj egyszer, akkor mi fogja hajtani a gazdaságot?). Ilyen környezetben sem lesz könnyű reálhozamot csiholni.</p> <p>https://economics.rabobank.com/publications/2013/september/the-turkish-2000-01-banking-crisis/</p> <p>https://economics.rabobank.com/publications/2013/august/the-argentine-crisis-20012002-/</p> <p>https://www.thebalance.com/2001-recession-causes-lengths-stats-4147962</p> <p> </p></div> Wed, 02 Jan 2019 09:46:19 +0000 citadella 1159 at http://www.zsiday.hu A globalizáció vesztesei = a tőzsdék elveszett évtizede? http://www.zsiday.hu/blog/globaliz%C3%A1ci%C3%B3-vesztesei-t%C5%91zsd%C3%A9k-elveszett-%C3%A9vtizede <span class="field field--name-title field--type-string field--label-hidden">A globalizáció vesztesei = a tőzsdék elveszett évtizede?</span> <div class="field field--name-field-blog-datum field--type-datetime field--label-hidden field__item"><time datetime="2018-11-23T12:08:13Z" class="datetime">2018. november 23. - 13:08</time> </div> <span class="field field--name-uid field--type-entity-reference field--label-hidden"><span lang="" about="/users/citadella" typeof="schema:Person" property="schema:name" datatype="">citadella</span></span> <span class="field field--name-created field--type-created field--label-hidden">2018. november 23. - 13:08</span> <div class="clearfix text-formatted field field--name-body field--type-text-with-summary field--label-hidden field__item"><p>Habár a globalizáció az elmúlt 20-30 évben több milliárd embernek hozott elképesztő anyagi fejlődést (csak Kínában 1 milliárdan jöttek ki a mélyszegénységből egy emberöltő alatt!!!), ám a fejlett világban sokszázmillióan voltak, akik a globalizáció veszteseinek érzik magukat. Leegyszerűsítve ők a fehér (alsó)középosztály, akiknek mára elegük lett abból, hogy a kínaiak jönnek fel, a lengyel vízvezetékszerelők elveszik a munkájukat, miközben a saját országuk gazdagjai elképesztően gazdagodnak tovább - rájuk pedig stagnáló bérek és létbizonytalanság vár. És az, hogy elegük lett ebből, szinte garantálja, hogy a következő 10 évben a részvénybefektetésekkel nagyon nehéz lesz pénzt keresni.</p> <p>Nézzük meg először is a jól ismert elefántgörbét, amelynek eredeti verzióját csatolom (némi rajzolgatással). A vízszintes tengelye azt mutatja, hogy 1988-ban a világ lakosai közül mennyire volt gazdag valaki, és a függőleges pedig azt, hogy a következő 20 évben mennyit nőtt a jövedelme:</p> <p><img alt="elefántocska" data-entity-type="file" data-entity-uuid="7a9cfab8-5d3d-4e8e-90ef-a54365e825c0" src="/sites/zsiday/files/inline-images/elephant1.JPG" /></p> <p>Jól látható, hogy miközben a világ nagy része iszonyatosan sokat gazdagodott az elmúlt évtizedekben, a 80.-95.percentilis közöttiek, tehát akik már 1988-ban globálisan igen jómódúak voltak, nem nagyon jutottak előre. Ez a zóna elsősorban a fejlett országok munkásságát, középosztályát takarja. Az ő béreik nem tudtak emelkedni, mert a termelést kirakták Detroitból meg Ingolstadtból Győrbe és Mexikóvárosba, Sanghajról nem is beszélve. Közben a tőketulajdonosok az olcsó kínai/mexikói/magyar/stb. munkaerőnek és a folyton csökkenő nyereségadóknak köszönhetően nagyon gazdagodtak. Az elefántgörbét módszertanilag érték támadások, ebbe most nem mennék bele, de azt gondolom, hogy ha nem is tökéletes, ám a fő trendeket jól mutatja.</p> <p>A téma szempontjából a lényeges az, hogy a fejlett országok középosztálya elégedetlen, igazságtalannak látja a helyzetet, és ha ránézünk az elefántgörbére, akkor csak két lehetőség van őket valahogy kisegíteni/kárpótolni, amelyeket a következő ábrán mutatok be:</p> <p><img alt="elefáni" data-entity-type="file" data-entity-uuid="07902d83-ef7d-4b44-883a-54eceae06c0a" src="/sites/zsiday/files/inline-images/elephant.JPG" /></p> <p>Az első lehetőség, hogy nem engedjük be az olcsó munkaerőt (migránsokat), visszahozzuk a gyárakat, vámháborút indítunk, stb. Ez a jobboldali/nacionalista/populista irányvonal. Ezzel az a probléma, hogy valószínűleg globálisan nem nyerő stratégia, mert nagyon sokat kell elvenni a fejlődőktől, hogy abból viszonylag kevés jusson a fejlettekhez vissza. Ráadásul összességében is valószínűleg gazdasági lassulást és inflációt okoz. Egyelőre ezen az úton megyünk, ennek mérföldkövei Trump és a Brexit is.</p> <p>A második lehetőség az, hogy fizessenek a gazdagok. Ez még nem hangsúlyos, de ezt képviseli USA-ban a Demokrata párt baloldala (B.Sanders, E.Warren), akik garantált, magas béreket nyújtó munkalehetőséget akarnak mindenkinek, amelyet költségvetési deficitből, illetve sima pénznyomtatásból finanszíroznának (egyértelműen inflatórikus). A következő elnökválasztáskor simán hatalomra kerülhet ez a vonal. Angliában a Corbyn-féle Munkáspárt (nb: Corbyn a "szocialista" Venezuela nagy barátja) javaslatai között van pl. a cégek részleges államosítása, részvényeik egy részének munkástanácsok részére történő átadása, és a Munkáspárt a Brexit körüli szerencsétlenkedést elnézve bármikor hatalomra kerülhet:</p> <p>https://www.theguardian.com/politics/2018/sep/23/labour-private-sector-employee-ownership-plan-john-mcdonnell</p> <p>Ez nyilvánvalóan a maradék részvényes számára kevesebb nyereséget jelentene, hiszen a tulajdonuk egy részét elvennék tőlük. Ez az irány a következő években máshol is felmerülhet.</p> <p>Amennyiben az uralkodó (mainstream) politikai erők nem képesek kezelni a lecsúszóban lévő fehér középosztály helyzetét - márpedig erre nem nagyon tűnnek alkalmasnak - akkor elkerülhetetlenül elő fognak bukkanni a nacionalista és a szocialista megoldások, és vagy az egyes vagy a kettes verzióval próbálják majd lapítani az elefántgörbét - más út nincs nagyon. Az egyik gazdasági lassulást és inflációt hoz, a másik jelentős profitcsökkenést a cégeknek (plusz a szocializmus egyébként magától is inflációt okoz jellemzően). Ráadásul mindez történik egy olyan időszakban, amikor a részvények árazása amúgy is magas, és a kamatok is inkább felfelé tudnak menni, mint lefelé.</p> <p>Úgy gondolom tehát, hogy a következő években a jobb és baloldali populisták fogják meghatározni a gazdasági/tőkepiaci környezetet, ami növekvő inflációt, és alacsonyabb profitabilitást hoz. Ez elég rossz elegy a tőzsdéknek, és könnyen egy  elveszett évtizedhez vezethet, amelyben a részvénybefektetőknek sok babér nem fog teremni.</p> <p> </p> <p> </p></div> Fri, 23 Nov 2018 12:08:13 +0000 citadella 1158 at http://www.zsiday.hu Hírcsokor http://www.zsiday.hu/blog/h%C3%ADrcsokor <span class="field field--name-title field--type-string field--label-hidden">Hírcsokor</span> <div class="field field--name-field-blog-datum field--type-datetime field--label-hidden field__item"><time datetime="2018-10-18T11:46:10Z" class="datetime">2018. október 18. - 13:46</time> </div> <span class="field field--name-uid field--type-entity-reference field--label-hidden"><span lang="" about="/users/citadella" typeof="schema:Person" property="schema:name" datatype="">citadella</span></span> <span class="field field--name-created field--type-created field--label-hidden">2018. október 18. - 13:46</span> <div class="clearfix text-formatted field field--name-body field--type-text-with-summary field--label-hidden field__item"><p>1.Számomra a hét, sőt a hónap legfontosabb híre az, hogy Kínában esnek az autóeladások, 1992 óta először (negyedéves alapon):</p> <p>https://www.scmp.com/business/companies/article/2168950/chinas-once-buoyant-auto-market-hits-blip-likely-see-first-sales</p> <p>Illetve az okostelefon-eladások is esnek:</p> <p>https://www.theverge.com/2018/10/15/17979004/apple-chinas-smartphone-market-sales-slowdown-goldman-sachs</p> <p>Ez számomra azt jelenti, hogy Kína lassan belecsúszik a recesszióba, bármit is hozzanak ki GDP-számaikban az unortodox módon számoló kínai statisztikusok. Ezt megerősíti a kínai tőzsdék teljesítménye is, idén 20-40% esésben vannak:</p> <p><img alt="shanghai" data-entity-type="file" data-entity-uuid="a20266ae-09cb-462a-95b3-ffd8aa72b3da" src="/sites/zsiday/files/inline-images/shanghai_0.JPG" /></p> <p> </p> <p><img alt="sencsen" data-entity-type="file" data-entity-uuid="a837c38e-47d8-4f74-8298-f2d3c97db937" src="/sites/zsiday/files/inline-images/shenzhen.JPG" /></p> <p>Mivel Kína a világgazdaság motorja, ez sok jót nem jelent. A németek óriási exportőrök mindenhova, Kínába is, nekik sem olyan jó ez. Na és kicsoda Németország egyik nagy beszállítója, óriási exportfüggőséggel rendelkező ország? Magyarország. Nyilvánvalóan ez számunkra is nagyon rossz lehet. Habár azt gondolom, hogy a hazai lakossági fogyasztás erős növekedése miatt ezt megússzuk recesszió nélkül, de lehetnek kellemetlen pillanatok idehaza is a következő negyedévekben.</p> <p>2. Lakástakarékok: Azt gondolom, hogy minden kormányzatnak joga van eldönteni, hogy mi módon támogatja - ha egyáltalán akarja - a lakáshoz jutást, tehát a lakástakarékok állami támogatásának megszüntetésével nem látok problémát. A kivitelezés módjával annál inkább. A magyar kormányzat továbbra sem érti meg, hogy a kiszámíthatóság, jogbiztonság, tervezhetőség az egyik legnagyobb érték bármelyik gazdaságban, és ha ezt hetente szembeköpik a "hétfőn benyújtom, kedden megszavazzuk, szerdától érvényes (rosszabb esetben visszamenőlegesen)" módszerekkel, az nem segíti a gazdasági fejlődést. Ne feledjük, hogy ezzel a támogatási rendszerrel hosszútávra tervezett nem csak számos megtakarító, hanem a lakástakarékok is, akik irodákat béreltek évekre, berendezéseket vettek meg, embereket vettek fel, évekre, most mindezt lehet kidobni a kukába. Gazdaságromboló ereje van ha egy másodperc alatt ezt mind felrúgjuk. Sokkal értelmesebb lett volna mindezt pl. úgy csinálni, hogy mondjuk 2019-től már csak fejenként évi 60000 Ft támogatás jár, és maximum a befizetések 25%-ra (a jelenlegi 72000 és 30% helyett). 2020-tól mondjuk 40000 és 15%, és utána így tovább, 4-5 év alatt kifutott volna az állami támogatási rendszer. Nem lett volna jelentős többletköltség ahhoz képest mint ami most lesz, de mégis sokkal inkább úgy tűnne, hogy a magyar gazdaságban lehet tervezni, és ha változások vannak, azok is fokozatosak, lehet hozzájuk alkalmazkodni.</p> <p>3. Az MNB aranyvásárlása. A jegybank kb. 1 mrd dollár értékben vett aranyat, és bár sokan meghökkentek, de ezzel sincs nagyon bajom. A devizatartalék nagyon leegyszerűsítve az a fedezet, ami a pénzünk mögött van, amihez baj esetén lehet nyúlni, és ebből a szempontból az arany sem rosszabb, mint az euró, és nem baj, hogy többféle eszközünk van, lehet hogy még jól jön. Mindez igaz annak ellenére is, hogy az aranypénzrendszer megszűnt, és az aranynak valódi monetáris funkciója nincs - hála istennek, mert az aranypénzrendszer rugalmatlansága miatt az "aranykorban" akkora recessziók voltak rendszeresen, mint amit a görögök átéltek az elmúlt 5-6 évben. A jegybank egyébként tarthatna bármi olyat, amit más országok is szívesen elfogadnak, és nem romlik meg,így akár acélrudakat is.</p> <p>A másik amiért kritizálták ezt a lépést az az, hogy Orbán Viktor javaslatára történt, és ezzel sérül a jegybanki függetlenség. Azonban akár tetszik, akár nem, 2008-9 óta a jegybankok a legtöbb helyen egyre jobban a gazdaságpolitika kiszolgálóivá válnak, és a 90-es, 2000-es évekkel szemben sokkal inkább aktív résztvevőivé válnak a gazdaságpolitika alakításának is. Vége annak az időszaknak amikor az elefántcsonttoronyból kinézve csak azzal foglalkoztak, hogy mennyi az infláció, és minden mást ignoráltak.</p> <p>4. Lázár János betiltaná a 2020 után születetteknek a dohányzást.</p> <p>Nyilván eleve nem értem, hogy miért gondolja azt bárki, hogy neki kell megmondani másoknak, hogy hogyan éljenek, mit tegyenek, mit ne tegyenek, de ez értékválasztási kérdés, ezért nem ezzel, hanem a gazdasági vonatkozással szeretnék foglalkozni (természetesen ha a dohányzás másokra is hat az már nem egyéni, hanem közösségi kérdés, tehát, azzal, hogy közösségi helyeken ne lehessen dohányozni teljesen egyetértek - azt gondolom, hogy alapelv Európában már jó ideje, hogy mindent lehet tenni, ami nem zavarja másoknak az ugyanehhez való jogát, jó lenne ha mi is ezt tartanánk mindenben szem előtt.)</p> <p>Szóval a gazdasági vonatkozás (azon kívül, hogy történelmi tapasztalatok alapján a teljes tiltás minden ilyen szer esetén a maffia kialakulásához vezet), az, hogy Lázár János állítólag azt mondta: "... arról is beszélt, hogy a dohányzás semmilyen formában nem szolgálja a közjót, <strong>az államnak is többe kerül a dohányzás miatti betegségek kezelése, mint amennyi jövedéki adó befolyik</strong>."</p> <p>A téma elég morbid, de a helyzet az, hogy a dohányzók összességében pont ellentétben a fentiekkel, jót tesznek az államháztartással, ugyanis igaz, hogy egészségügyi kezelésük többe kerül, mint másoké, de annyival hamarabb halnak meg, hogy az így keletkező kár bőven megtérül azzal, hogy kevesebb ideig kell nekik nyugdíjat fizetni. Ez még a jövedéki adó nélkül is igaz (legalábbis a briteknél, nem gondolom, hogy nálunk bármi okból speciálisan más lenne a helyzet)!</p> <p>Az Economist nemrég foglalkozott ezzel (tudom, tudom, a Rócsildok tulajdonában van, és a túltolt liberalizmus engem is zavar néha, de itt közgazdasági kutatás eredményeiről van szó):</p> <p>https://www.economist.com/international/2018/07/26/sin-taxes-eg-on-tobacco-are-less-efficient-than-they-look</p> <p>Szóval nem igaz, hogy gazdaságilag káros a dohányzás. Íme a grafikon, amelyen a különböző költségek és hasznok  láthatóak, mind az alkohol, mind a dohányzás masszív nyereség a kormányzatoknak mindent figyelembe véve, a kövérség azonban kicsi mínusz:</p> <p><img alt="sin taxes" data-entity-type="file" data-entity-uuid="e18010a9-a0e8-411d-bc8f-0d52f7c85d00" src="/sites/zsiday/files/inline-images/sintaxes.JPG" /></p> <p> </p> <p> </p> <p> </p></div> Thu, 18 Oct 2018 11:46:09 +0000 citadella 1157 at http://www.zsiday.hu Jegybanki inflációs szűklátókörűség - ismét http://www.zsiday.hu/blog/jegybanki-infl%C3%A1ci%C3%B3s-sz%C5%B1kl%C3%A1t%C3%B3k%C3%B6r%C5%B1s%C3%A9g-ism%C3%A9t <span class="field field--name-title field--type-string field--label-hidden">Jegybanki inflációs szűklátókörűség - ismét</span> <div class="field field--name-field-blog-datum field--type-datetime field--label-hidden field__item"><time datetime="2018-10-10T08:58:12Z" class="datetime">2018. október 10. - 10:58</time> </div> <span class="field field--name-uid field--type-entity-reference field--label-hidden"><span lang="" about="/users/citadella" typeof="schema:Person" property="schema:name" datatype="">citadella</span></span> <span class="field field--name-created field--type-created field--label-hidden">2018. október 10. - 10:58</span> <div class="clearfix text-formatted field field--name-body field--type-text-with-summary field--label-hidden field__item"><p>Szerintem a jegybankok nagy része ugyanazt a hibát követi el, mint a 2000-es évek közepén: azt gondolják, hogy ha a fogyasztói árinfláció "rendben van", akkor nekik semmi dolguk sincs ezen kívül. Akkor, 2008 előtt, a bankrendszert hagyták elszabadulni, aminek a vége hitelbuborék lett, most pedig a pénznyomtatással és a mesterségesen alacsonyan tartott kamatszinttel az összes eszközosztályban gyártottak le árfolyambuborékot plusz bónuszként a lakásárak egekbe küldésével még komoly társadalmi feszültségeket is generálnak.</p> <p>A kereskedelmi bankokat mára leszabályozták, a hitelmennyiségekre odafigyelnek - ezt szerencsére jól megtanulták az előző válságból, de az eszközárakkal nem nagyon törődnek. Pedig a jegybankok által létrehozott monetáris kondíciók nem csak a fogyasztói árakra hatnak, hanem az eszközárakra is, s ha ezeket is vizsgálnák, akkor látnák, hogy igencsak túllőttek a célon. Eleve Európában - ellentétben USA-val - a lakásárak nem nagyon szerepelnek az inflációs kosárban. Ha szerepelnének (mondjuk 30% súllyal, kb. mint USA-ban) akkor pl. Magyarországon ezt az inflációs számot látnánk:</p> <p><img alt="Infláció vs alapkamat" data-entity-type="file" data-entity-uuid="aa66717b-57b3-496b-8d7e-78380823cbda" src="/sites/zsiday/files/inline-images/inflalapk.JPG" /></p> <p>A lakásárakon kívül persze egy csomó eszközpiac van még, amelyek helyzete egyáltalán nem érdektelen. A kérdés persze az, hogy kell-e törődniük az eszközárakkal a jegybankoknak. Szerintem igen. Több okból is. Egyrészt az eszközárinfláció vagyoni különbségeket és ezáltal társadalmi feszültségeket generál - erre jó hazai példa hogy nagyon komoly szülői segítség nélkül ma a fővárosban lakást venni fiataloknak gyakorlatilag Mission Impossible. Másrészt az eszközárbuborék definíciószerűen egyszer ki fog pukkadni, aminek komoly negatív gazdasági hatásai lesznek. Ezenkívül az extrémalacsony kamatok torzulásokat okoznak a megtakarításokban, túlzott kockázatvállalást generálnak és gazdaságilag nem hatékony beruházásokhoz vezetnek.</p> <p>Ezen a téren azért van némi előrelépés, az amerikai jegybank valamennyire érzékeli a problémát és már akkor elkezdte a kamatemelést, amikor fogyasztói árnyomásnak még nem volt jele, viszont Európa továbbra is ott tart, mint a 2000-es évek elején: belesüllyedve az inflációs ortodoxiába, amire legjobb példa volt, hogy 2008 nyarán (az EKB) még képes volt kamatot emelni, illetve 2011 nyarán a görög válság előestéjén szintén. Természetesen mindkét kamatemelést nagyon gyorsan vissza kellett vonniuk. A jegybankok a 2008-as válságból megtanulták, hogy a bankrendszert nem lehet teljesen szabadon kószálni hagyni, de az eszközárak fontosságát valószínűleg csak a következő válságból tanulják meg. Egyelőre azt gondolják, hogy büntetlenül lehet pénzt nyomtatni és a kamatokat nullában tartani, de valószínűleg a következő években ki fog derülni, hogy a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. Attól tartok, hogy továbbra sincs ingyenebéd...</p> <p> </p></div> Wed, 10 Oct 2018 08:58:11 +0000 citadella 1156 at http://www.zsiday.hu A következő magyar válság http://www.zsiday.hu/blog/k%C3%B6vetkez%C5%91-magyar-v%C3%A1ls%C3%A1g <span class="field field--name-title field--type-string field--label-hidden">A következő magyar válság</span> <div class="field field--name-field-blog-datum field--type-datetime field--label-hidden field__item"><time datetime="2018-10-05T06:03:11Z" class="datetime">2018. október 5. - 08:03</time> </div> <span class="field field--name-uid field--type-entity-reference field--label-hidden"><span lang="" about="/users/citadella" typeof="schema:Person" property="schema:name" datatype="">citadella</span></span> <span class="field field--name-created field--type-created field--label-hidden">2018. október 5. - 08:03</span> <div class="clearfix text-formatted field field--name-body field--type-text-with-summary field--label-hidden field__item"><p>A 2008-as válság tapasztalataiból okulva a nagy egyensúlytalanságok megszűntek Magyarországon, és bár a szereplők jelentős része még mindig tart egy újabb hirtelen összeomlástól, ennek esélye eléggé kicsi, pont amiatt, hogy nem régen éltünk át egy ilyet, és mindenki óvatosabbá vált. Magyarország számára a valós veszélyt nem ez jelenti, hanem az, hogy a növekedés szép lassan elfogy, és benne maradunk a mocsárban: 5,4,3,2,1, és aztán így marad a GDP-növekedés üteme. A másik lehetőség az, hogy egy külső sokk (Kínától az olaszokon át széles a jelöltek tárháza) hatására hirtelen beleszaladunk valamiféle recesszióba, majd az azt követő kilábalás vérszegény marad: éves 1-2%.</p> <p>Jelenleg tehát a fő kockázat Magyarországon nem a hirtelen halál, hanem az elmocsarasodás, a pangásba süllyedés. Ennek oka az, hogy a magyar gazdaság növekedési potenciálja az elmúlt 15-20 évben valójában végig nagyon alacsony volt, és ez nincs is javulóban. A 2000-es években csak gigantikus devizahitel-beáramlással (és világbajnok költségvetési hiánnyal) sikerült feltornászni magunkat az éves 4%-os növekedési ütemre, ami teljességgel fenntarthatatlan volt. Most úgy sikerült ismét ezt az ütemet elérni, hogy évente egy Marshall-segélynyi pénzt önt a fejünkre az EU. Valójában semmi sem változott, ugyanúgy hatalmas külföldi pénzeknek köszönhető a 4% körüli növekedés. Ha ezek a pénzek eltűnnek, mi marad? Haveri kapitalizmusból nem lesz se űrkutatás, se biotechnológia, maximum járadékvadászat, ami nyilván kellemes a vadásznak, de a társadalom számára nem hoz fejlődést.</p> <p>A magyar gazdaság két fő hajtóereje az EU-pénzek, illetve a fogyasztási boom, amely utóbbi pedig a Nyugatra menekült munkaerő által létrehozott munkaerőhiány által generált bérnövekedés okozott. Az utóbbi kapcsán az a véleményem, hogy a magyar társadalom, intézményrendszer, a humántőke fejlettsége nagyjából az EU-periférián jellemző béreket (Portugália, Görögország) indokol, amit már elértünk. A bérnövekedés momentuma még egy-két évig valószínűleg kitart, és ez addig hajtja a fogyasztást, de 2020 után nem realisztikus ebben az erőben bízni.</p> <p>Az EU-pénzek kapcsán a legtöbb közgazdász csak a beruházási hatást látja, pedig szerintem ennél jóval sokrétűbb a történet. A bejövő deviza tette lehetővé a magyar devizaadósság (lakossági+állami is!) leépítését; a bejövő pénzek jelentős mértékben váltak lakossági megtakarítássá (nem véletlen, hogy az elmúlt 8 évben felrobbant a megtakarítások állománya!), ami forintban finanszírozta az államadósságot, illetve a vagyonhatáson keresztül önmagában is növeli a fogyasztást, illetve a kisebb sérülékenység miatt lejjebb vitte az országkockázati prémiumot, ami olcsóbb államadósságfinanszírozást, így kisebb deficitet jelentett, ami adócsökkentéseket tudott generálni, ami pedig javította a növekedési ütemet, és így tovább, számos másodlagos hatás van.</p> <p>Az EU azonban láthatóan bekeményít, és sokkal kevesebb pénzt fogunk kapni a jövőben. Így a két fő hajtóerőnket: a bérboomot és az ajándékpénzek egy jó részét is elveszítjük a következő egy-két évben. A gazdasági momentum természetesen egy ideig kitart, így külső sokk híján még van 1-2-(3?) jó éve Magyarországnak, de a következő évtizedben nem látszik mitől lesz itt növekedés, hacsak nagyon komolyan meg nem reformáljuk az államot, a közgondolkodást, az intézményeket, az oktatást. Ezeknek egyelőre sok jele nincsen.</p> <p>A fentiek híján tehát Magyarország számára a kockázat, és sajnos a valószínű kimenet nem egy újabb 2008-as típusú bungee jumping jellegű válság, hanem a mocsár, vagy ahogy gyerekkorom szovjet gazdaságát hívták: a brezsnyevi pangás.</p> <p> </p></div> Fri, 05 Oct 2018 06:03:11 +0000 citadella 1155 at http://www.zsiday.hu Pénz beszél http://www.zsiday.hu/blog/p%C3%A9nz-besz%C3%A9l <span class="field field--name-title field--type-string field--label-hidden">Pénz beszél</span> <div class="field field--name-field-blog-datum field--type-datetime field--label-hidden field__item"><time datetime="2018-09-20T05:29:47Z" class="datetime">2018. szeptember 20. - 07:29</time> </div> <span class="field field--name-uid field--type-entity-reference field--label-hidden"><span lang="" about="/users/citadella" typeof="schema:Person" property="schema:name" datatype="">citadella</span></span> <span class="field field--name-created field--type-created field--label-hidden">2018. szeptember 20. - 07:29</span> <div class="clearfix text-formatted field field--name-body field--type-text-with-summary field--label-hidden field__item"><p>A Sargentini-jelentés lényege Magyarország számára nem a 7-es cikkely szerinti eljárás elindítása hanem a pénzcsapok potenciális elzárása. A 7-es cikkelyhez kapcsolódó eljárás valószínűleg egyébként is olyan lesz, mint a Brexit-tárgyalások, ember nincs aki követni tudná, évekig húzódik, és ki tudja mi a vége. Ugyanakkor a szavazással az európai országok nagy része kifejezte (és ezért teljesen lényegtelen hogy most akkor valójában megvolt-e a kétharmad), hogy a jelenlegi formájában nem kívánja tovább támogatni a magyar kormányt, a jelenlegi magyar rendszert. Mivel pedig egyelőre Európából ide áramlik a pénz, és nem fordítva, ez kardinális jelentőségű. Teljesen mindegy, hogy maga a pontos eljárás hogyan zajlik, a lényeg az, hogy egyre kevésbé van ínyükre, hogy adófizetői pénzeket ide öntsenek. Elég erős konszenzus alakult ki abban, hogy ami itt van, az nem tetszik nekik, és ebből logikusan következik, hogy ennek a rendszernek a fenntartására/erősítésére további pénzeket nem nagyon szeretnének adni.</p> <p>Ennek első jele már látszik is, méghozzá hónapok óta, az EU nem küldi a várt/ígért pénzt, helyette a kormány finanszírozza elő az összegeket, és ez már félelmetes nagyságrendűvé kezd válni. És úgy tűnik, hogy a pénz továbbra sem fog jönni:</p> <p>https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/gazdasagfejlesztes/kiszivargott-lehet-hogy-iden-mar-semmi-penzt-nem-kapunk-brusszeltol.298382.html</p> <p>Már ez is éppen eléggé kellemetlen (bár még menedzselhető), de az igazi kérdés az lesz, hogy a következő ciklus pénzeiből mennyit lesznek hajlandóak nekünk adni (és mikor, milyen feltételekhez kötve!). Sokan azt gondolják, hogy az EU-s pénzek csak direkt módon, a beruházások oldaláról hatnak a magyar GDP-re, de szerintem nem. A bejövő deviza tette lehetővé a devizahitelesek adósságának forintra váltását, a magyar államadósság devizaarányának folyamatos csökkentését; a végső soron jelentős mértékben a lakossághoz kerülő pénzek a vagyonhatáson keresztül megemelték a fogyasztást, a megtakarítások ugyanebből eredő emelkedése lehetővé tette az államadósság hazai finanszírozásának növekedését, ami levitte az állampapírhozamokat, ami csökkentette a költségvetési deficitet a csökkenő kamatkiadásokon keresztül, és még számos hasonló hatás van. Az EU-pénz nem egydimenzionálisan hat, és bár a kormányzat szereti elbagatellizálni jelentőségét, valószínűleg ez a pénz volt a gazdaság legfőbb hajtómotorja az elmúlt években. Amennyiben leállításra kerülnek, akkor a várható magyar makrogazdasági pályát teljesen újra kell rajzolni.</p> <p>Ebből a szempontból persze igaza van Orbán Viktornak, a jövő évi EP választások fontosak. Amennyiben a populista-migránsellenes-fragmentáltabb EU-t akaró blokk a vártnál jobban előretör, akkor csökken a veszélye a pénzmegvonásnak, azonban amennyiben az erősebb Európát akarók győznek, akkor annak súlyos gazdasági következményei lehetnek Magyarország számára.</p> <p>A szavazás azt alapvetően megmutatta, hogy az a gazdasági aranykor, a hét bő esztendő (amelynek eljöveteléről 2013-ban írtam: http://www.zsiday.hu/blog/j%C3%B6n-h%C3%A9t-b%C5%91-esztend%C5%91 ) a végéhez közeledik. A feltétel nélküli pénzosztás már csak azért sem folytatódhat, mert a régiónk rohamosan zárkózik fel Európához, miközben a mediterrán periféria lecsúszóban van, őket is kellene támogatni, mi pedig már kevésbé szorulunk rá. Magyarország a jövőben tehát mindenképp sokkal kevesebb EU-s pénzre számíthat, hogy pontosan mennyire, az a fentiek alapján nyilvánvalóan erősen függ az európai politikai helyzettől, de úgy tűnik a pénzcsapok záródnak. A magyar növekedést egy ideig még fenntartja a lakossági fogyasztás, illetve a bérnövekedés kiváltotta "kényszerű" vállalati beruházások momentuma, tehát 2019 még rendben lévőnek tűnik, de azon túl a kilátások már egyre kevésbé egyértelműek. Úgy tűnik a lejtő, amin eddig lefelé gurultunk, kezd a végéhez közeledni...</p></div> Thu, 20 Sep 2018 05:29:47 +0000 citadella 1154 at http://www.zsiday.hu Törökország: tünet http://www.zsiday.hu/blog/t%C3%B6r%C3%B6korsz%C3%A1g-t%C3%BCnet <span class="field field--name-title field--type-string field--label-hidden">Törökország: tünet</span> <div class="field field--name-field-blog-datum field--type-datetime field--label-hidden field__item"><time datetime="2018-08-14T06:41:30Z" class="datetime">2018. augusztus 14. - 08:41</time> </div> <span class="field field--name-uid field--type-entity-reference field--label-hidden"><span lang="" about="/users/citadella" typeof="schema:Person" property="schema:name" datatype="">citadella</span></span> <span class="field field--name-created field--type-created field--label-hidden">2018. augusztus 14. - 08:41</span> <div class="clearfix text-formatted field field--name-body field--type-text-with-summary field--label-hidden field__item"><p>Nem kérdés, hogy a törökök a saját ostobaságukkal hozták a maguk fejére a bajt, de miért éppen most robbant ki az árfolyamválság? Azt gondolom, hogy azért, mert a török válság csak tünet, éppúgy, mint az argentin problémák. Ebből a szempontból pedig egyáltalán nem logikátlan a feltörekvő országok devizáinak esése sem, bármilyen messzire is legyenek Isztambultól.</p> <p>A fő ok pedig szerintem a világban kialakulni látszó dollárhiány. Az amerikai jegybank már elkezdte, és egyre gyorsítja a korábbi években kinyomtatott dollárok visszaszívását, megfordult az eufemisztikusan kvantitatív enyhítésnek nevezett pénznyomtatás és pénzvisszaszívás lett belőle. Azaz, nagyon leegyszerűsítve a kérdést: egyre kevesebb dollár van, fogy a világpénz likviditása:</p> <p><img alt="FedBS" data-entity-type="file" data-entity-uuid="6965bc4a-94fe-424e-b667-db30922d7574" src="/sites/zsiday/files/inline-images/fedbalancesheetprojection.JPG" /></p> <p>És ha ez nem lenne elég, még a dolláradósság költségét, azaz az amerikai kamatszintet is emelik. A tőkepiacok egyik legfontosabb meghatározója pedig éppen a likviditás, illetve a kamatszint. Ezek változása minden eszközre komoly hatással van. Amikor sok és olcsó a pénz, a befektetők megvesznek mindent; amikor kezd fogyni és drágulni, akkor visszább húzódnak a biztonságosabb(nak tűnő) befektetésekbe. Ezért vált élesen ketté pl. idén az amerikai tőzsde és a feltörekvő részvénypiacok teljesítménye: a kockázatosabból a kevésbé kockázatos felé mozog a tőke. Hasonló volt a 90-es évek második fele is, amikor az 1993 végén még 3%-on lévő amerikai kamatszint 1995 elejére 6%-ig emelkedett, és ez bedöntötte a mexikói pezót (mexikói/tequila válság), majd a dollár további erősödése (1995 nyarától 1998 nyaráig 30%-ot erősödött a dollár szélesebb indexe - lásd a grafikonon) a kelet-ázsiai devizák összeomlásához és az orosz államcsődhöz vezetett 1997-98-ban (a feltörekvő országok "eredendő bűne" és bukásának oka szinte mindig az hogy nem a saját devizájukban adósodnak el, lásd pl. Magyarország CHF-válság, 80-as évek eleje Latam-válság, 90-es évek ázsiai kistigrisek, most a törökök, stb,stb.). Az USA-ba visszamenekülő dollár 1998 után létrehozta a Nasdaq-buborékot, majd  2002-től egészen 2008 nyaráig gyengült a dollár, eközben létrehozva az évtized elejének nagy feltörekvő/fejlődő bikapiacát (illetve a túl alacsony kamatok és felpuhuló hitelezési standardok miatt a jelzálogpiaci buborékot).</p> <p><img alt="USDindex" data-entity-type="file" data-entity-uuid="4ef5abb6-234e-4359-8d65-6a5704c00002" src="/sites/zsiday/files/inline-images/USDindex.JPG" /></p> <p>Ebből a szempontból nem túl jó ómen a dollár erősödése 2015 óta, különösen mivel a feltörekvő országok csomó dollárhitelt vettek fel az elmúlt 10 évben, és ennek adósságszolgálata hol itt, hol ott kezd problémákat okozni.</p> <p>Amennyiben a 90-es évek vége valóban jó párhuzamként szolgál, akkor arra számíthatunk, hogy ez a fertőzés a feltörekvő országokból egy idő után átterjed a fejlettekre is. A visszamenekülő tőke egy idő után ott is megijedt, nem volt már hova bújni (1998 nyara) és ekkor az amerikai jegybanknak kellett beavatkoznia kamatvágásokkal stabilizálva a helyzetet. Valami hasonlóra számítanék most is: a feltörekvő országokban egyelőre elszigeteltnek tűnő események előbb vagy utóbb átpattannak a fejlettekre is, ott is növekedési aggodalmakat okozva. Amennyiben ez bekövetkezik, és a nagy tőzsdék éles eséssel reagálnak, akkor a Fed valószínűleg abbahagyja a kamatemelési ciklust, és az sem lehetetlen, hogy a QE-t is újrakezdi - ami ismét stabilizálhatja majd a világgazdaságot. Nagyjából ezt látom a legvalószínűbb útnak a következő 1-2 évben.</p> <p> </p> <p><a href="http://lexicon.ft.com/Term?term=original-sin">http://lexicon.ft.com/Term?term=original-sin</a></p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p><img alt="FFR" data-entity-type="file" data-entity-uuid="52ab3745-e0f3-4eed-8294-63a29f6ce68c" src="/sites/zsiday/files/inline-images/fedfundsrate.JPG" /></p> </div> Tue, 14 Aug 2018 06:41:29 +0000 citadella 1153 at http://www.zsiday.hu