Miért gyengül a forint?

A rövidtávú helyzet elég egyértelmű: az amerikai (és máshol is elkezdődő) kamatemelési ciklus miatt minden alacsonyabb kamatú ország kevésbé vonzó, és mint oly sokszor a tőkepiacok történetében az amerikai kamatemelés a gyengébb feltörekvőknek eléggé betehet, pl. a minden eszközzel az összeomlás felé rohanó törököknek. Magyarország helyzete sokkal jobb ennél, így közvetlen veszély nem fenyegeti, de a deviza nyilván gyengül a külső hatásokra.

A nagy kérdés azonban nem ez, hanem a közép-hosszútáv. Ha választani lehet a gazdasági növekedés és az infláció között, akkor 100-ból 99 politikus a növekedést választja. A jegybankoknál más a helyzet, vannak olyan jegybankok akik szemellenzős módon csak a fogyasztói inflációval foglalkoznak (egyébként szerintem ez helytelen), és vannak olyan jegybankok, amelyek (különböző súlyokkal) más célokat is figyelembe vesznek, illetve végül vannak olyan jegybankok is, amelyeket politikusok irányítanak. Ez utóbbiaknál nem kérdés, hogy az infláció másodlagos, minden áron csak a növekedést hajszolják. Szavak szintjén persze minden jegybank nagyon független, de mint tudjuk, a szövegelés semmibe se kerül.

A befektetők számára a nagy kérdés az, hogy az MNB hova tartozik. Nyilván a valódi választ csak egy válságban tudjuk meg, de mivel az egész régió túlhevült, és az infláció megjelenése, sőt berobbanása bármikor megtörténhet (akár olyan gyorsan mint ahogy a románoknál is feltűnt a semmiből), így nyilván igencsak releváns, hogy a magyar jegybank mit tenne abban a (szerintem valószínűleg nem is olyan sokára bekövetkező) esetben, ha az infláció valóban megindulna? 

Az igazság az, hogy nem tudjuk, de a 2030-ig éves folyamatos 4%-os növekedést tervezgető (addig nem lesz sose recesszió???) magyar gazdaságpolitika, a komoly hitelboomot vizionáló jegybanki iránymutatás, a ciklikusan inkább óvatosságért kiáltó helyzet ellenére a stimulus keresése azt valószínűsíti, hogy a magyar gazdaságpolitikának általában véve fontosabb a növekedés, mint az infláció. Ez önmagában nem bűn, csak ha ezt a piacok is így vélik, akkor erre természetszerűen reagálnak. A puhább jegybank ugyanis alacsonyabb rövid kamatokat (+ gyakran meredek hozamgörbét), tartósan túlfűtött gazdaságot, és gyenge/gyengülő devizát jelenthet.

És ott van még a nagy kérdés is: sikerül-e Magyarországnak addig húzgálnia az oroszlán bajszát, amíg elegük lesz, és megpróbálnak kipenderíteni minket az EU-ból? Ennek az esélye valószínűleg jóval kisebb mint 50%, de ha van rá akár 20% esély is, akkor ennek is logikus módon meg kell jelennie a forint árfolyamában.

A forint rövidebb távú árfolyamát tehát valószínűleg inkább a feltörekvő piaci, európai (lásd olasz helyzet) hangulat, és az amerikai kamatpolitika határozzák meg, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy mindezek mögött ott vannak a strukturális, hosszabbtávú tényezők is, amelyek alapján könnyedén elképzelhető, hogy a forint a következő években inkább gyengülni fog - még külső sokkok híján is...