A jelenlegi bankválság sokadjára mutatott rá arra, amit már nagyon régóta tudunk: a világ bankrendszere struktúrájából adódóan hibás. A bankválság nem bug, hanem feature. Nem véletlen szerencsétlenség, hanem visszatérő velejárója a rendszernek. Ennek oka az, hogy összekeveredik a biztonságos pénzmegőrzés és a tranzakciókra szolgáló pénz kezelése a kockázatos hitelezéssel. Egy kereskedelmi bank mindig kockáztatja a betétesek pénzét, és sajnos időnként ez azt jelenti, hogy a betétes elbukja megtakarításait. Ezután persze, hogy ez láncreakciószerűen ne döntse be ez az egész gazdaságot, az adófizetők pénzéből történő bankmentések következnek, ami teljesen igazságtalan helyzetet eredményez: a nyereségeket a bank tulajdonosai (a részvényesek) élvezik, ha viszont baj van, akkor az egész társadalom (az adófizetők) állják a cechet. Ez nem biztonságos, nem igazságos, és nem is célszerű megoldás, de történelmileg (mondhatni véletlenül) így alakult ki.
A rendszer hibás voltát már a Nagy Gazdasági Világválság (1929-33) után felismerték a kor neves közgazdászai, és megpróbálták orvosolni, ez a megoldás híresült el „Chicago Plan” néven. Akkoriban azonban a praktikus megoldás technológiailag sokkal nehezebben kivitelezhető lett volna, és a terv végül elbukott részben emiatt, részben a banklobbi ellenállása révén.
Ma azonban már semmi akadálya nincs annak, hogy a jegybankoknál mindenkinek lehessen számlája: egy egyszerű, telefonra telepített alkalmazás elég lenne ehhez. A jegybanknál vezetett számlánkon bármekkora összeget tárolhatnánk, és bármikor azonnal átutalhatnánk bárki más számára, ingyenesen. Ez gyakorlatilag a készpénz digitalizálását jelentené, hiszen épp úgy, mint a készpénzt, a jegybank bocsátaná ki a számlánkon lévő digitális jegybankpénzt, és nem kellene attól félni, hogy bármely kereskedelmi bank csődje okán elveszítjük azt. Ráadásul ingyenes szolgáltatás révén a lakosság teljes köre hozzáférhetne ehhez, ami jelentősen segítené a fehéredést és az adócsalás csökkentését, az ingyenes jegybankszámla mindenkinek elérhető lenne. Ebben az esetben a hitelezés továbbra is folyhatna bankok segítségével, akik vagy részvények vagy kötvények, vagy hosszú távra lekötött, deklaráltan kockázatos betétek segítségével finanszíroznák magukat, de erre nem járna betétbiztosítás, éppen úgy ahogy most sem kárpótol senki, ha OTP részvényt veszek és azon bukok. Az adófizetők mentesülnének a bankmentések terheitől, a társadalmilag fontos(nak gondolt) célokat pedig alacsony (vagy akár negatív) kamatszint mellett finanszírozhatná a jegybank, akár a kereskedelmi bankokon keresztülfolyatott kölcsönök segítségével is (mint pl. az NHP volt Magyarországon), ahol a kereskedelmi bankok valójában csak közvetítők, és valamiféle jutalékot/marzsot kapnak tevékenységükért.
A jegybankok természetesen évek óta gondolkoznak erről, és tétova lépéseket tesznek is a digitális jegybankpénz létrehozása felé, de annyira félnek felforgatni a status-quo-t, hogy a folyamat csigasebességű, pedig minden rendelkezésre áll ma már ahhoz, hogy egy ilyen változás megvalósuljon. A kriptodevizák viharos térnyerése pont arra mutatott rá, hogy ez a rendszer megvalósítható, jelentős igény van rá, és ha a nagy jegybankok nem csinálják meg, akkor a kriptodevizák hosszú távon akár marginalizálhatják is az állami pénzmonpóliumot. Társadalmilag nyilvánvalóan sokkal optimálisabb a digitális jegybankpénz (ami valójában nem más, mint digitális formában létező készpénz!) rendszere, és a kockázataikban a társadalomról leválasztott bankok. Természetesen ez egy hatalmas átalakulás és óvatosan kell nekilátni, de a jelenlegi bankválság is rámutat, hogy ideje ezt a változást komolyabban venni. A bankoknak persze ez nem érdeke, és kézzel-lábbal tiltakozni fognak, de ez kit érdekel, ha társadalmilag helyes a cél?
Évek óta nem értem, hogy mire várunk, mikor minden adott hozzá. Mikor lesz már végre működő digitális jegybankpénz???
/a digitális jegybankpénzről már korábban írtam egy rövid összefoglalót:
http://www.zsiday.hu/blog/digit%C3%A1lis-jegybankp%C3%A9nzr%C5%91l