blog

A legutóbbi hírek alapján úgy néz ki, hogy - ellentétben a piaci várakozásokkal - a magyar államnak nem is nagyon kell külföldön devizakötvényt kibocsátania, miután a "lopakodó" megoldás teljes mértékben bejött, 1 milliárd eurónyi finanszírozást szerzett rövid időn belül a magyar állam:

http://akk.hu//kepek/upload/2013/Sajt%c3%b3k%c3%b6zlem%c3%a9ny%20-%20A%20PEM%c3%81K%20az%20elm%c3%balt%20hetek%20sl%c3%a1gere.pdf

Összeomlás van a kötvényhozamokban, tart a tavalyi sztori, a hozamvadászat. A nulla növekedésű, nulla inflációhoz konvergáló környezetben a befektetők úgy látják, hogy a hozamok mindenhol nulla felé tartanak, ott is lesznek jó sokáig, és a kockázatosabb kötvénypiacokból is próbálják még kicsikarni a maximumot, amíg lehet, addig veszik a hozamtermelő eszközöket.

Habár a kormányzat még jelentős fiskális expanziós tervekkel vágott neki 2010-nek, állami költekezéssel kívánván berobbantani a hazai növekedést, ám később felismerte, hogy az európai adósságválság, a külső, EU-s kényszer (nem kapunk pénzt Európától, ha nem szorítjuk le a hiányt) és a "pénzügyi függetlenségi harc" (akinek kicsi a hiánya, azt jobbára békén hagyják a piacok) is abba az irányba mutat, hogy a költségvetés hiányát le kell csökkenteni. 2012-ben nagy elánnal állt neki ennek az államadósság elleni harcnak, és a számos Matolcsy-csomag végül elérte célját:

A világ egyik leghíresebb közgazdásza, Keynes hozta fel azt a hasonlatot, hogy oda lehet vezetni a lovat erővel a folyóhoz, de inni úgyis csak akkor fog, ha ő akar.

Mi tudna igazán jó meglepetést okozni a piacoknak?

Miután mindenki belenyugodott, hogy évekig alacsony növekedésű, alacsony inflációjú környezetben leszünk, ahol a jegybanki kamatszint örökkön-örökké nulla, az igazi ütős meglepetést az tudná okozni, ha vagy jelentős, a vártnál jóval erősebb növekedés és/vagy jóval magasabb infláció lenne.

Írtam két éve egy kis könyvecskét a nagy tőzsdei válságokról és mániákról. Ebben az egyik főszereplő, és személyes kedvencem Jay Gould, aki egy igazi szívtelen, gonosz spekuláns volt.

A wikipédia ezt írja róla:

Sokan szeretnék tudni, hogy mit hoz a jövő év? Vajon megússzák-e az amerikaiak a költségvetési szakadékot? Vajon megbirkózik-e Európa a növekedésnélküli évekkel, anélkül, hogy a társadalomban súlyos törések keletkeznének? Vajon sikerül-e a japánoknak új világcsúcsot dönteni államadósságban, és mindezt mégis megúszni? És vajon elindul-e a magyar monetáris unortodoxia, annak minden várható következményével együtt?

Az Eximbank nemrégen 500 millió dollárnyi kötvényt bocsátott ki - természetesen állami garanciával - ami a saját tőkéjének a sokszorosa. Felvetődik a kérdés, hogy mire fog ez a pénz elmenni? Annál is inkább fontos ez, mivel az Eximbank 2 milliárd eurós keretösszegű programot állított fel, tehát újabb kibocsátások is jöhetnek.

A francia tízéves állampapírok hozama még SOHA nem volt olyan alacsony mint a héten: beestek a bűvös 2% alá. Az olasz tízéves állampapírok két éve nem voltak ilyen alacsonyan (4,5%). Az ír kötvényeket 2010 nyarán láttuk itt utoljára (4,5%). Magyarországon soha nem látott csúcsra szökött a külföldiek által birtokolt állampapírállomány:

http://www.portfolio.hu/gazdasag/akk/soha_nem_latott_csucson_a_kulfoldiek_allampapir-allomanya.176844.html

""Lehet még itt egy darabig teszetoszáskodni, de nem sokat. Gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai - amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni - segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen! S persze még gondolkodhatunk még nagyon sokáig, meg elkészíthetünk kibaszott sok elemzést, hogy melyik társadalmi csoportra hogy fog ez végezni. Azt tudom mondani: nem tudunk még hetekig elemezni, gyerekek.