blog
A monetáris politika lehetetlen hármassága kissé leegyszerűsítve azt mondja ki, hogy a
- szabad tőkemozgás
- devizaárfolyam meghatározása
- kamatok meghatározása
közül kettőt választhatunk, a harmadik a másik kettőből következik. A hármat egyszerre nem tudjuk fixálni.
Mivel sokan hívnak azzal kapcsolatbank, hogy akkor most lesz-e államcsőd, meg mi vagyunk-e az új Argentína, meg vegyük-e ki a pénzt bankból/állampapírból, gondoltam, hogy ahelyett, hogy terapeutát játszok sok emberrel telefonon, leírom röviden mit gondolok erről (egyébként ez a közgazdásszakma olyan, mint a fogorvos, mindig csak akkor hívnak, ha baj van).
Az Európai Központi Bank az elmúlt 15 évben igen rossz ütemben emelt, tipikusan lemaradó volt: pont akkor emelt kamatokat, amikor a gazdasági ciklus már látványosan kezdett lefordulni, és kamatemelésével csak elősegítette a válságot, majd ezt felismerve hamarosan hátraarcot kellett csinálnia. Így jártak 2008-ban és 11-ben is, és gyanús, hogy a történelem ismétli önmagát.
Az európai gázárak kapcsán mindenki a címben feltett kérdésre adandó választ találgatja reménykedve.
Talán emlékszünk még az európai adósságválság idején, amikor minden ország próbálta megmutatni, hogy ő rendben van - ellentétben a többiekkel: Portugália nem Görögország, mondták a portugálok, Olaszország nem Portugália, mondták az olaszok, és így tovább.
Augusztus folyamán az európai gázárak megduplázódtak, a nyár folyamán összességében megnégyszereződtek a már akkor is nagyon magas szintjükről! Pénteken nagyjából 1400 Ft/m3 volt idén decemberre a gázár a holland határidős gázkereskedésben. 2023 egészére is közel 1300 Ft /m3 adódik (Magyarországon a lakosság mindennel együtt 102, az átlagon felüli fogyasztásért egyelőre 747 Ft-ot fizet). Nem tudjuk, hogy ezek a tőzsdei árak fennmaradnak-e tartósan, de ha igen, akkor nagyjából kijelenthető, hogy mind a hazai, mind az európai gazdaság össze fog omlani.
Miközben az emberiség már felismerte, hogy a CO2 kibocsátását vissza kell fognia, ha nem akar megfőni, van egy még komolyabb és nehezebben orvosolható probléma: a szemétgyártás.
A benzinárszabályozás kapcsán tegnap bejelentett új lépés meglehetősen értelmetlennek, és a fontos makrogazdasági célok szempontjából javarészt hatástalannak tűnik. Nézzük meg miért!
A benzin/dízel árak 480 Ft-on való rögzítését sokan kritizálták annak bevezetésekor, többek között azért, mert:
Úgy tűnik a globális piacok azt kezdik árazni, hogy az amerikai jegybank határozott, agresszív és gyors fellépése (gazdaság lassítása), valamint az árupiaci termékek áresése (dezinflációs hatások) miatt már közel az amerikai kamatemelési ciklus vége. Pár nagy kamatemelés kellett csak a Fed-től, és ez elég is lehet. Még egy nagyot emelnek és kész – nagyjából ez a vélemény kezd kialakulni: 2,5-3%-os kamatszint lehet a tető.
...olyankor a piaci szereplők kezdhetnek megnyugodni.
Régi tőkepiaci igazság, hogy amikor a rossz hírek áradása közepette a gazdaságpolitika irányítói megijednek, és mindent megtesznek az éppen aktuális válság elkerüléséért, akkor a piaci szereplőknek már késő, sőt nem is kell annyira pánikolniuk, mert a beavatkozás a legtöbb esetben (legalább részben) kezeli a pánikot okozó problémákat.