blog
Trumpnak igaza van a védővámokkal, bármennyire is nem tetszik ez a szabadkereskedelem híveinek. Kína ugyanis csal. A világ Kínát azért vette be a WTO-ba, mert azt hitte, hogy szabályosan fog játszani, de nem.
A standard válasz az, hogy nem nagyon, le kell lassulnia a béremelkedésnek, mert a termelékenység nem nagyon nő. Én azonban azt gondolom, hogy a következő 2-3 évben fennmaradhat a kétszámjegyű bérnövekedés Magyarországon, hacsak nem történik valamilyen nagy külső sokk (pl. világgazdasági recesszió).
Ezen a téren nagyjából egyetértek az MNB-vel:
https://www.portfolio.hu/prof/nem-all-meg-a-magyar-berfelzarkozas-de-ehhez-tennunk-is-kell.277405.html
A globális gazdaságban az informatikai ismeretek és az angoltudás kábé ugyanaz, mint 100 éve az írás-olvasás tudás: ezek nélkül el lehet lenni, de rendes állást kapni nehéz (kivétel persze a politikusi karrier). A gyerekekkel a múltkor végeztünk ennek kapcsán egy gyors papírfecnis számolást, ami kissé blőd, mégis rámutat, hogy milyen kevésből, milyen sokat lehetne javítani a magyarok nyelvtudásán. Tekintve, hogy Magyarország a nyelvtudást tekintve igencsak sereghajtó az EU-ban, érdemes lehetne anyanyelvi tanárokat hívni, ami nagyon sokat dobna a gyerekek nyelvtudásán.
Orbán Viktornak demográfiailag teljesen igaza volt évértékelőjében. A demográfia a nagyon hosszútávú gazdasági-társadalmi folyamatok egyik legfontosabb meghatározója, és ha már pályára állt, akkor nehéz megváltoztatni. Ebből a szempontból valóban Európa számára az egyik legfontosabb grafikon az alábbi (lásd alul csatolmányban).
Miközben Európa elöregszik, és lassan csökkenő népességgel számolhat, Afrikában robbanásszerű és nagyrészt visszafordíthatatlan a lakosság növekedése.
A chaebol (cséból) dél-koreai kifejezés, családi irányítású konglomerátumot jelent. Dél-Korea gazdaságában kiemelkedő szerepet játszanak, mi is ismerünk néhányat: Samsung (árbevétele a magyar GDP duplája!!!), LG, Hyundai. A 60-as - 70-es években jöttek létre, politikai hátszelű kiemelt családi vállalkozások, amelyek az állami segítségnek köszönhetően hatalmasra nőttek. Ugyanez megvan Japánban is, ott (korábban zaibatsu, most) keiretsu néven fut.
Vajon ennyi volt a 2018-as "flashcrash"? Lesz még lejjebb? Vagy innen újra kezdődik az emelkedő trend? Nyilvánvalóan erre a kérdésre szeretne választ kapni minden részvénybefektető, s bár a tutit senki nem tudja, én úgy vélem, hogy ez a pánik inkább egy új trend kezdete, amikor a nyugodt felfelé mozgás helyett vad mozgások lesznek.
A közgazdaságtan kifejezés ("economics") csak a huszadik században terjedt el, előtte a politika gazdaságtan ("political economy") elnevezést használták, amely sokkal jobban rámutat arra a tényre, amit a közgazdászok az elmúlt évtizedekben próbáltak ignorálni. Az utóbbi 20-30-40 évben ugyanis a közgazdaságtant próbáltuk valódi, értékválasztástól független tudománynak, kvázi természettudománynak tekinteni (és a végletekig matematizálni), ám az sosem volt az. A közgazdaságtan, különösen ha a makrogazdasággal foglalkozik, véleményem szerint mindig értékválasztáson alapul.
Az elmúlt hetek-pár hónap legfontosabb makrogazdasági változása az, hogy elkezdődtek a kamatemelések világszerte. És nem csak maguk a konkrét kamatemelések számítanak, hanem sokkal inkább az, hogy a jegybankárok gondolkodásában mintha változás állt volna be: egyre többen vélik úgy, hogy az extrém laza monetáris kondíciókat szigorítani kell, vagyis vissza kell fogni a pénznyomtatást, és emberileg értelmezhető szintre kell emelni a kamatokat. Sokan csak a Fed kamatemeléseit látják, de ennél fontosabb, hogy ez nem csak az USA-ban zajlik.
Bár az elmúlt évek hazai növekedését eléggé jól láttam, de az inflációval kapcsolatban tévedtem: sokkal lassabban jelentkezik, mint azt vártam. Ennek persze egyik oka, hogy a lakásárak nem szerepelnek a kosárban, hiszen azokkal együtt bőven 3-4% lenne az infláció, a másik oka viszont az, hogy a hazai vállalkozások, elsősorban a szolgáltatószektor (várakozásaimmal szemben) láthatóan nem siet az árak emelésével annak ellenére sem, hogy komolyan kell bért emelniük (és persze az importált infláció is nagyon alacsony maradt).
A napokban Orbán Viktor és Kovács Árpád (ÁSZ) is azt mondta, hogy az EU-pénzeknek nincs is olyan nagy hatása a gazdaságra, amire jó példa, hogy 2016-ban, amikor jelentősen visszaestek az EU-s támogatások, akkor sem lett belőle baj, ment tovább a gazdaság. Ezzel kapcsolatban több észrevételem is van: 1.