blog

Az alapprobléma a tőkepiacokon változatlan: államkötvényhozam-emelkedés van szinte minden országban (pl. UK 10-éves állampapírhozam 2 éve nem volt ilyen magas, magyar 3 éves 6 éves csúcson(!), amerikai ötéves másfél éve, sőt még a német/francia 10-éves is nagyjából két és fél éve nem forgott itt, stb.). Ebből következik a többi: dollárerő, feltörekvő piaci gyengeség (pl. HUF is), részvénypiaci korrekció, stb.

Az uralkodó sztori változatlan: A Delta nem is olyan veszélyes, a gazdaságok nőnek, de a megugró energiaárak + a QE káros hatásai (elsősorban lakásárak felrobbanása) miatt a pénznyomtatást viszonylag gyorsan be kellene fejezni. Azaz némi monetáris szigorítás USA-ból. Nagyjából mindent ez mozgat (dollárbika, US kötvény árfolyamesés, részvénypiaci korrekció). A QE kivezetése alapvetően nem jó hír a részvényeknek (lásd 1.grafikon), de amíg fennmarad a növekedés addig nem is túl tragikus.

A tapíresés folyamatban van: láthatóan egyre inkább konszenzussá válik, hogy miután van növekedés, és a Delta hatása sem lesz tartós, a jegybankok szépen visszaveszik a stimulust. Ennek a legfontosabb eredménye úgy tűnik a kötvényhozamok emelkedése: mind a német, mind az amerikai 10-éves állampapírhozam 2-hónapos maximumon zárt.

Érdekes mozgások voltak a héten a piacokon: estek a részvények és a nemesfémek, miközben a réz és az olaj emelkedett, a kötvényhozamok pedig szintén inkább emelkedéssel próbálkoztak. Kicsit úgy tűnik, mintha azt áraznák a piacok, hogy a gazdaságok helyreállása mellett a QE (jegybanki pénznyomtatás) kivezetésre kerülne, ami az eszközpiacokra nyomást gyakorol. (Bár egyik kollégám szerint ez inkább csak egy idióta sávmozgás, és nem kell túl sokat belelátni).

A szokásosnál is nehezebb helyzetben vagyok, mert amit gondolok, és amit látok azok tökéletesen ellentmondanak egymásnak.

Alapvetően azt gondolom, hogy az ázsiai országokon jelentősen lassít a Delta most ősszel, és az ellátási láncokban is problémát okoz (ez inflatórikus és deflatórikus egyszerre), miközben Európában, de főleg USA-ban szintén visszaveti a lakossági bizalmat (első ábrán amerikai autóeladások év/év).

Úgy látom az elmúlt hónapok beszélgetései alapján, hogy sok tévképzet van a jegybanki digitális pénzekkel (CBDC – central bank digital currency) kapcsolatban még közgazdászok között is, ezért érdemesnek tűnik röviden, és (erősen) leegyszerűsítve írni erről, mert azt gondolom, hogy a jövőben ez nagyon fontos téma lesz, és érdemes a nem hozzáértőknek is megérteni a lényeget.

(ez egy rövid tőkepiaci-befektetési-makrogazdasági áttekintés arról, hogy éppen mit gondolok a világgazdaságról és tőkepiacokról; egyrészt, hogy magam számára is összegezzem, hogy mi a véleményem, másrészt, hogy az alapjaimba fektetők betekintést nyerhessenek a gondolkodási-döntési folyamatba)

(ez egy rövid tőkepiaci-befektetési-makrogazdasági áttekintés arról, hogy éppen mit gondolok a világgazdaságról és tőkepiacokról; egyrészt, hogy magam számára is összegezzem, hogy mi a véleményem, másrészt, hogy az alapjaimba fektetők betekintést nyerhessenek a gondolkodási-döntési folyamatba)

Az egyik dolog, amit nagyon utálok a populizmusban az az, hogy óvodásnak nézi a felnőtteket. Ne mondjuk meg Jancsikának, hogy hogyan lesz a gyerek, mondjuk azt, hogy a gólya hozza! A karácsonyi ajándékot meg a jézusKA! Jobb az úgy neki, ha nem tudja az igazságot, úgysem érné fel ésszel.

Hasonlóan bánik a kormányzat is választópolgáraival, gyerekként kezelve őket. Ne mondjuk el nekik az igazságot, mert túl bonyolult, úgysem fognák föl, inkább mondjunk valamit, aminek örülnek, vagy aminek hatására azt csinálják, amit szeretnénk.