blog

 

Megszorításokról terjesztenek rémhíreket libernyák közgazdászok, de mindenkit megnyugtathatok: ilyesmire nem fog sor kerülni Magyarországon, hiszen a NER-ben nincs megszorítás. Amire szükség van, az csupán egy speciális gazdasági művelet (специальная экономическая операция), amely kissé helyrebillenti a költségvetést.

A hazai választások egyáltalán nem irrelevánsak gazdasági szempontból: valószínűleg másfajta költségvetési és adópolitika jellemezné a két oldalt, más lenne az EU-forrásokhoz való hozzáférés, és – bár a világon ennek mindig, mindenhol ellenkezőjét állítják a jegybankok – mivel 2008 óta a jegybanki függetlenség is folyamatosan csökken szinte minden országban, ezért a kamat- és árfolyampolitikát is befolyásolni fogják a választási eredmények.

Nagyon sokat romlottak a magyar növekedési kilátások az elmúlt hetekben, és nem csak rövidebb, hanem hosszabb távra is.

 

Valószínűleg nagyon hasonló események zajlanak régiónkban most, mint 1998-ban. Akkor az orosz részvények ára a töredékükre esett, a velük történő kereskedés befagyott, és a kelet-európai fókuszú befektetési alapokból ijedten kiszállni próbáló befektetők készpénzigényét úgy elégítették ki az alapkezelők, hogy adtak mindent, amiben még volt likviditás (elsősorban magyar részvények). A pénzt persze a részvények eladása után ki is kellett vinni az országból, ami azonnal gyengíteni kezdte a forintot.

Ha árszabályozásokkal meg lehetne állítani az inflációt, akkor Argentína lenne a világ legstabilabb árszintű országa. 2021 őszén éppen 1432 termék árát fagyasztották be, de évtizedek óta dívik a mindenféle ár és bérkontrollok rendszere, hogy megállítsák a vissza-visszatérő (időnként hiper)inflációt. Ekkora sikerrel:

a1

Az elmúlt 1000 év legjobb 10 évén vagyunk túl Magyarországon, már ami a gazdasági hátszelet illeti. Soha, szó szerint soha nem volt a történelemben ilyen alacsony kamatszint a világban és ennélfogva Magyarországon sem, ami lehetővé tette mind a magán, mind az állami adósságok nagyon olcsó finanszírozását, ez pedig azt jelenti, hogy mivel kisebbek voltak a törlesztőrészletek, jelentősen megnőtt minden szektor elkölthető jövedelme.

Úgy tűnik a tőzsdei álmodozás korának egyelőre vége.

 

A hét legfontosabb eseménye az amerikai hosszú hozamok emelkedése, amit az egyre inkább kamatemelés irányába tolódó jegybank váltott ki. A kamatemelésen túl azt is megpendítették, hogy a pénznyomtatás (QE) gyors befejezése után el is kezdik leépíteni a korábban megvásárolt állampapír- és jelzálogkötvényállományt.

Három hete arról írtam, hogy az új, omikron vírusvariáns miatt rosszabb esetben komoly recesszió is lehet a világgazdaságban, de mostanra úgy tűnik, hogy ennek jelentősen csökkent az esélye.

2013-tól a gyenge forint és alacsony kamatok vonzásában mozgott a monetáris politika, de ebben változás jöhet. 2013 után, 7 szűk esztendővel a hátunk mögött a gazdaság fellendítése volt a prioritás, és a jegybank alacsony kamatszinttel, hitelprogramokkal, és a forint folyamatos leértékelésével élénkítette a gazdaságot. Ennek következménye volt a lakásárak elképesztő szárnyalása is.