blog
Miközben az emberiség már felismerte, hogy a CO2 kibocsátását vissza kell fognia, ha nem akar megfőni, van egy még komolyabb és nehezebben orvosolható probléma: a szemétgyártás.
A benzinárszabályozás kapcsán tegnap bejelentett új lépés meglehetősen értelmetlennek, és a fontos makrogazdasági célok szempontjából javarészt hatástalannak tűnik. Nézzük meg miért!
A benzin/dízel árak 480 Ft-on való rögzítését sokan kritizálták annak bevezetésekor, többek között azért, mert:
Úgy tűnik a globális piacok azt kezdik árazni, hogy az amerikai jegybank határozott, agresszív és gyors fellépése (gazdaság lassítása), valamint az árupiaci termékek áresése (dezinflációs hatások) miatt már közel az amerikai kamatemelési ciklus vége. Pár nagy kamatemelés kellett csak a Fed-től, és ez elég is lehet. Még egy nagyot emelnek és kész – nagyjából ez a vélemény kezd kialakulni: 2,5-3%-os kamatszint lehet a tető.
...olyankor a piaci szereplők kezdhetnek megnyugodni.
Régi tőkepiaci igazság, hogy amikor a rossz hírek áradása közepette a gazdaságpolitika irányítói megijednek, és mindent megtesznek az éppen aktuális válság elkerüléséért, akkor a piaci szereplőknek már késő, sőt nem is kell annyira pánikolniuk, mert a beavatkozás a legtöbb esetben (legalább részben) kezeli a pánikot okozó problémákat.
A magyar jegybank elég határozottan lépett a mai napon, és üzenetet küldött a piac szereplőknek, hogy nem nagyon tolerálja a forint további gyengülését.
Olaj: egyhónapos mélypont, amerikai földgáz: kéthónapos mélypont, GSCI ipari fémek indexe (első ábra): 10-hónapos mélypont, réz közel másfél éves mélypont (második ábra)!
Először is le kell szögezni, hogy amennyiben egy országban nem állnak fönn súlyos egyensúlytalanságok, akkor a gazdaságpolitika (elsősorban a jegybank) bizonyos értelmes keretek között oda teszi a deviza árfolyamát, ahova akarja. Mivel Magyarországon ilyen nagy egyensúlytalanságok az elmúlt években nem voltak, a forint mégis folyamatosan gyengült (a beáramló irgalmatlan EU források, és többletes folyó fizetési mérleg mellett is!!!), ezért elég egyértelmű, hogy a forint gyengítése szándékos volt.
Habár már akkor azt mondták, hogy mit kiabálok be a pálya széléről, amikor még egy tőzsdei céget vezettem (pedig akkor talán némi joggal még a pályán lévőnek éreztem magam, különös tekintettel arra, hogy nem csak vezető, de jelentős tulajdonos is voltam a cégben), úgyhogy ez alapján most aztán tényleg jobb lenne, ha meg sem szólalnék, mivel ma már gyakorlatilag nem kereskedem magyar tőzsdei papírokkal, szóval a történet igazándiból nem érint.
Hónapok óta nyilvánvaló, hogy komoly költségvetési kiigazításra lesz szükség Magyarországon. Az is egyértelműnek tűnt, hogy ennek jelentős részét különadók fogják kitenni, pont úgy, mint 2010 után. Sőt, abban is majdnem biztosak lehettünk, hogy a MOL (amely sok százmilliárd forint többletnyereséget ér el az olcsó orosz olaj vásárlásával) és a bankszektor (amelynek nyereségességét a megugró jegybanki kamatszint megemeli, amennyiben ezt nem fizetik ki magasabb betéti kamatokon keresztül a betéteseknek), így különösen az OTP lesznek leginkább a célkeresztben.
Megszorításokról terjesztenek rémhíreket libernyák közgazdászok, de mindenkit megnyugtathatok: ilyesmire nem fog sor kerülni Magyarországon, hiszen a NER-ben nincs megszorítás. Amire szükség van, az csupán egy speciális gazdasági művelet (специальная экономическая операция), amely kissé helyrebillenti a költségvetést.