blog

Az elmúlt hónapok legnépszerűbb és egyben legfájdalmasabb befektetése a nemzetközi tőkepiacokon a hosszú (főleg amerikai, kisebb részben európai) államkötvények vásárlása volt. Szinte mindenki úgy vélte, hogy kiváló befektetési lehetőséget jelentenek ezek az értékpapírok. 2023 nagy részében 3,5-4% körüli hozammal kereskedtek pl.

A populizmus gazdaságpolitikája természetéből adódóan előbb vagy utóbb devizaleértékelődésben, inflációban és gazdasági összeomlásban csúcsosodik ki, erről már többször írtam*, elsősorban Dornbusch és Edwards kiváló latin-amerikai tipizálása alapján. Magyarország sajnos hasonló pályát jár be évek óta, mint amit a fenti szerzők leírtak, semmi meglepő nincs az események alakulásában.

Nem. Annak ellenére, hogy mindenkinek van egy sztorija arról, hogy éppen melyik országban mi sokkal olcsóbb Magyarországnál, érdemes nem egyes termékeket kipécézni, hanem szélesebb fogyasztói kosarakat összehasonlítani. Erre kiválóan alkalmas a numbeo.com oldal, amelyet évek óta használok. Összehasonlítottam a körülöttünk lévő, illetve hozzánk hasonló fejlettségű EU-s fővárosokkal a budapesti árakat (az adatok 389 -as EUR/HUF keresztárfolyammal lettek számolva), ez lett az eredmény:

A kormányzat részéről nem először hangzik el, hogy az EU források pótolhatóak, elvesztésük nem komoly probléma. Az EU pénzeket szándékosan szimplán finanszírozási megoldásként próbálják beállítani, de ennél sokkal többről van szó.

Magyarországon nagyjából tankönyvszerűen az történik, ami egy túlstimulált gazdasággal szokott történni a ciklus végén. Az infláció felrobban, ami miatt a lakossági reáljövedelmek negatívak lesznek, emiatt a lakossági fogyasztás összeomlik, ami „váratlanul” nagy gazdasági lassulást okoz. Ráadásul ilyen esetekben – éppen a korábbi túlstimulálás miatt – a kormányzat sem tud a gazdaság segítségére sietni, mert nincs miből, nincs rá tartalék.

Nemrég egy rövid előadást kellett tartanom fiataloknak arról, hogy régen tényleg minden jobb volt-e, és ennek kapcsán beszéltem arról is, hogy könnyebb vagy nehezebb-e most lakást venni, mint 10-20-30 éve. Ehhez bemutattam nekik egy ábrát, amelyen az MNB lakásárindexe van elosztva a KSH által adott évre közölt nettó átlagbérrel (a 90-es/2000-es években még viszonylag jelentős fekete bérezéssel is próbáltam az adatokat nem túl pontosan, de valahogy kiigazítani) alacsony vagy magas-e a lakások ára.

EUR/USD: éves csúcs; EUR/JPY: 8-éve nem volt ilyen magas heti záróár; Európai részvények(Eurostoxx 50): másfél éves csúcs, európai kötvényhozamok (német-10-éves): egyhónapos csúcs.

A jelenlegi bankválság sokadjára mutatott rá arra, amit már nagyon régóta tudunk: a világ bankrendszere struktúrájából adódóan hibás. A bankválság nem bug, hanem feature. Nem véletlen szerencsétlenség, hanem visszatérő velejárója a rendszernek. Ennek oka az, hogy összekeveredik a biztonságos pénzmegőrzés és a tranzakciókra szolgáló pénz kezelése a kockázatos hitelezéssel. Egy kereskedelmi bank mindig kockáztatja a betétesek pénzét, és sajnos időnként ez azt jelenti, hogy a betétes elbukja megtakarításait.

Ez a cikk nem a Fidesz országlásáról, hanem Orange County 1994-es Fed kamatemelések miatti csődbemeneteléről, illetve nyilván a jelenre reflektálva az elmúlt év kamatemelkedésének amerikai bankszektorban okozott turbulenciáiról szól, amelyekkel a napokban a Silicon Valley Bank bank csődje kapcsán tele vannak a gazdasági hírek.

Nézzük tehát először mi történt közel 30 éve.

Még csak egy hét telt el az évből, de máris megszületett a magyar gazdaság kapcsán a legfontosabb munka. Nem monetáris vagy fiskális elemzésre kell gondolni, hanem igazi hosszútávú, stratégiai kitekintésre. Kötelező olvasmány mindenkinek, aki gazdasággal foglalkozik! Komolyan.