Rosszkedvünk tele

Egyre valószínűbbnek gondolom, hogy a koronavírus terjedése szezonális jelleget mutat, és ha ez igaz, akkor annak súlyos gazdasági-gazdaságpolitikai következményei lesznek.

Mind az influenza, mind az ismert, elsősorban megfázást okozó koronavírusok erősen szezonálisak, amire többféle tudományos magyarázat van, de egyelőre egyik sem teljesen kielégítő (napsütés; D vitamin; hideg, száraz levegő; zárt terek, stb). Azt is tudjuk, hogy a monszun-országokban a monszun idején van a tetőzés, pl. Delhiben az ilyen jellegű szezonális betegségek június-szeptemberben járnak a csúcsra, miközben a szintén indiaiak lakta kontinentális jellegű, magyar éghajlathoz hasonló Észak-Indiában ugyanúgy november-március például az influenzaszezon, mint Budapesten. 

Logikus feltételezés, hogy a COVID-19 is hasonló jellegű. Ezt ráadásul több dolog is alátámasztani látszik: miközben a déli féltekén, még a fejlett egészségüggyel rendelkező Ausztráliában is csak nagy nehezen vagy egyáltalán nem tudták megakadályozni a terjedést a sok helyen március óta (!!) fennálló szinte teljes lezárás ellenére sem, aközben az északi féltekén (kivéve a monszunországok, ahol szintén tombol a járvány!) májustól szinte alig-védekezés mellett is nem sokkal volt 1 felett a reprodukciós ráta (a reprodukciós ráta azt mutatja meg, hogy egy ember hánynak adja át a betegséget), szemben a márciusban tapasztalt 2,5-3,5-el, vagy ha volt is második hullám, azt nagyon könnyen tudták kezelni. Nehéz más magyarázatot találni erre, mint hogy a terjedés szezonális, tehát mondjuk (csak a példa kedvéért) télen 3 az alap (beavatkozás nélküli) reprodukciós ráta, nyáron meg 1,5.

Bár a fentiek nem bizonyítottak, és nem is a szakterületem, mégis abból indulok ki, hogy így van, mert szinte az egész elmúlt fél évet jól magyarázza, és a hasonló vírusok is szezonálisak. HA a feltételezés igaz, akkor abból számos dolog következik a gazdaságra és gazdaságpolitikára vonatkozóan is.

Amennyiben a nevezzük így, "alap" reprodukciós ráta egyre nő ahogy megyünk bele a télbe, akkor ez azt jelenti, hogy egyre több, és egyre szigorúbb intézkedést kell hoznunk, és mégis egyre nehezebb lesz megállítani a terjedést (pl. ha 1,5 a ráta, akkor bő 30% kontaktuscsökkentéssel a terjedést szinte megállítottuk, de ha 3, akkor még 60% kontaktuscsökkentés esetén is terjed).

Fontos megjegyezni, hogy nem kell, hogy egy kormányzat lezárja az országát, mert ha kellően nagy a járványtól való félelem (sok a halott), akkor az emberek maguktól is otthon maradnak (lásd Svédország tavasszal), és hasonlóak a gazdasági hatások, mint ha teljesen le lenne zárva az ország.

A nyár tapasztalataiból kiindulva a gazdaság szereplői és a politikusok elbízták magukat (mondhatnám "elkúrtuk, nem kicsit, nagyon"), és most is azt gondolják, hogy némi enyhe beavatkozással a járvány kordában tartható, azonban amennyiben a szezonalitás igaznak bizonyul, akkor gazdasági (és egészségügyi) tekintetben is nagyon súlyos lehet a tél. Tekintve, hogy komoly átoltottságra nem nagyon van esély 2021 tavasza/nyara előtt, ezért nem látom, hogy a fejlett országok gazdaságai hogyan úsznák meg 2020 végét, 2021 elejét egy újabb gazdasági mélyrepülés nélkül. A fentiekből az is következik, hogy talán még most, a viszonylag meleg/kedvező szeptember-októberben lenne még egy utolsó esély megállítani a robbanást.

A következő 6-9 hónap legnagyobb kérdése, hogy vajon mennyire szezonális a COVID-19. Ha erősen, akkor újabb recessziós hullám jön, amiből csak 2021 tavaszától lesz majd erős felpattanás. Ez nyilván kihatással lenne a tőkepiacokra is: újabb stimulusok, pénznyomtatás, nagyobb költségvetési deficitek, dollármélyrepülés, stb.