Minden, amit rosszul tudtál a hazai klímaváltozásról

Mindenki tudja, hogy mi történt Magyarország időjárásával az elmúlt 30-40 évben: a klíma egyre kiszámíthatatlanabb, egyre nagyobbak a kilengések, egy hónapon belül hol tél van, hol nyár, egyre kevesebb az eső, ami ráadásul egyre kevesebb napon esik, télen extrém hidegek, nyáron extrém melegek vannak, soha nem látott későtavaszi fagyok zavarják a mezőgazdaságot, stb. Ezt mindenki tudja, és nagyrészt mindenki rosszul tudja.

Számos ismerőssel, baráttal beszélgetve azt látom, hogy tévnézeteik vannak azzal kapcsolatban, hogy miként változott meg az elmúlt évtizedekben hazánk időjárása. Ez azért is releváns, mert ha még a múltat sem ismerjük, akkor, hogy fogunk felkészülni arra a jövőre, amikor várhatóan a klímaváltozásnak már valóban komoly társadalmi-gazdasági hatásai lesznek?

A jövőt illetően nem is szeretnék találgatásokba bocsátkozni, mert nem vagyok a téma szakértője, de az elmúlt évek TÉNYadatait mindenképpen szükségesnek látom bemutatni, mert nagyon sok a téves vélemény ezekkel kapcsolatban mindenhol, a hétköznapi beszélgetésektől kezdve a médián át, pedig mind gazdaságilag, mind társadalmilag nagyon releváns a kérdés. Sok grafikon, és kevés szöveg jön. Az adatok elérhetősége miatt leginkább az OMSZ 1900-tól rendelkezésre álló budapesti méréseit mutatom be, illetve néhány esetben – ha van és releváns – a KSH országos adatait.

Amit mindenki jól tud: valóban melegszik a klíma – nagyjából a 80-as évek vége óta évtizedenként kb. 0,5 C-kal. Budapesti átlaghőmérséklet:

klima1

 

Azon belül nézzük melyik évszak mennyit melegedett: az elmúlt 10 év átlaga a „békeévek”, 1950-1980 átlagához képest:

klima2

 

Láthatóan a nyár melegedett a legtöbbet, a tél a legkevesebbet.

Gyakori állítás: De régen sosem volt ilyen meleg nyáron! – ez viszont nem igaz, lásd budapesti maximumhőmérséklet az adott évben:

klima3

 

A másik gyakori vélemény, hogy ”bár melegebbek a telek, de elképesztő hidegek is vannak időnként”. Ha megnézzük az éves minimumhőmérsékletet, akkor azt látjuk, hogy kifejezetten sokkal kevesebb a nagy, komoly hideg, mint régen:

klima4

 

Na jó – szól a következő érv, lehet, hogy nincs olyan hideg mint régen, és nincs extrém maximum sem, de azért egy adott hónapon belül meg olyan kilengések vannak, ami régen nem volt, egyik nap nyár, másik nap tél van. Ez sem igaz, nagyjából ugyanakkora egy adott hónapon belül a kilengések mértéke, az eltérések statisztikailag nem szignifikánsak:

klima5

 

De mi van az esővel? Mostanában egyre kevesebb, nem? Erre vannak országos adatok, íme az éves csapadék mennyisége a 80-as évektől mm-ben:

rain

 

De nem az van, hogy ez viszont egyre kevesebb napon esik le? Nem:

klima7

 

OK, de sokkal több az a nap, amikor óriási csapadék hull, ugye? Erre sajnos csak budapesti 1901-2010 közötti adataim vannak, ebből nem ez látszik:

klima8

 

Rendben, szól barátaim ellenérve, de régen a tavasz rendes tavasz volt, most meg a nagy felmelegedés után hirtelen fagyok vannak. Nézzük akkor meg április és május minimumhőmérsékleteit:

először áprilisi minimumhőmérséklet:

april

és május:

maylow

Régen sokkal komolyabb fagyok voltak április-májusban.

A klímaváltozás mellett legalább ekkora társadalmi-gazdasági hatásai vannak/lesznek az ökológiai katasztrófa egyéb vonatkozásainak, ami sokkal kevesebb figyelmet kap a klímaváltozás miatt, pl. biodiverzitás csökkenése, termőtalajok pusztulása, rovar/madárszám csökkenése, stb.

Természetesen tudjuk, hogy a klímaváltozás nem feltétlenül lineáris folyamat, és a látszólagos trendeket hirtelen nagy rendszerváltozások követhetik, tehát a fentiekből nem lehet feltétlenül következtetéseket levonni a jövőre - és a fentiek semmiképpen sem jelentik azt, hogy nem kellene tennünk a folyamatok ellen! - , de egyelőre Magyarországon nagyjából "csak" annyi látszik, hogy szimplán melegebb van mint régen. Budapest az új Milánó!

 

Az adatok forrása:

https://www.met.hu/methu/honlap_ujdonsagok/index.php?id=1349&hir=110_eves_eghajlati_adatsorok

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_met002c.html