A hazai választások egyáltalán nem irrelevánsak gazdasági szempontból: valószínűleg másfajta költségvetési és adópolitika jellemezné a két oldalt, más lenne az EU-forrásokhoz való hozzáférés, és – bár a világon ennek mindig, mindenhol ellenkezőjét állítják a jegybankok – mivel 2008 óta a jegybanki függetlenség is folyamatosan csökken szinte minden országban, ezért a kamat- és árfolyampolitikát is befolyásolni fogják a választási eredmények.
Ezek kapcsán 2018-ban írtam egy cikket, amely (természetesen ezért nem jár a Nobel-díj 😊) azt mutatta be, hogy mint sok más országban, Magyarországon is az éppen kormányzó párt népszerűségváltozását egyik választásról a másikra nagyon jól magyarázza a gazdasági helyzet változása. Ezen belül én a reálbérek és a kormányzó párt(szövetségre) leadott szavazatok változását vizsgáltam az alábbi cikkemben az 1990-2018 közötti magyar választásokon, akit érdekel, ez kicsit részletesebben, ábrával együtt ki van fejtve:
http://www.zsiday.hu/blog/mi%C3%A9rt-nyert-fidesz
Jól látható, hogy a lakossági reálbér változása – nem meglepő módon – elég jól előrejelezte, hogy milyen eredményt fog elérni a kormánypárt (ugyanakkor fontos, hogy ez önmagában a másik oldalra leadott szavazatokról nem sokat mond el).
Most kicsit felfrissítettem ezt az elemzést, hiszen ki ne akarna beszállni a nagy nemzeti választási tippmixbe?! Ezúttal csak az elmúlt 20 év választásait vizsgáltam, azaz 2002,2006,2010,2014, és 2018 eredményeit, és szaggatott vonallal láthatjuk a trendet. Az elemzéshez a KSH reálkereseti indexét használtam (ehhez link a cikk végén). Az ábrán a vízszintes tengelyen látható a nettó reálbérek változása az egyik választástól a másikig (konkrétan az előző választás évétől a következő választást megelőző évig, tehát 2022 vonatkozásában pl. a 2018-21 közötti változást vizsgáltam), a függőlegesen, hogy a kormányzó párt(ok)ra belföldi listán leadott szavazatok száma hogyan változott. A korábbi cikkemben leírtam, hogy a 2010-es adat miért lóg ki (röviden: a CHF-hitelek okozta jólétcsökkenés miatt).
Láthatjuk, hogy a kormányzó erőre leadott szavazatok eléggé együtt mozognak a bérekkel, ami természetes: alapvetően a szavazók elvárása az, hogy minden ciklus alatt reálértelemben egyre többet keressenek, és ha nem ez történik, akkor megbüntetik a kormányt – ez történt 2010-ben, de kisebb mértékben még 2014-ben is, amikor a Fidesz kb. 450 ezer szavazatot vesztett a reálbérek stagnálása mellett (miatt).
Mivel 2018 és 2021 között 18%-kal nőttek a nettó reálkeresetek, ezt egy nagy kék csillaggal bejelöltem az ábrán. A korábbi adatokból az következik, hogy az előző választáshoz képest 10%-kal több szavazatot kellene kapnia a Fidesz-Kdnp-nek, ami kissé meglepő, mert ilyen sok szavazatot még soha nem kaptak (a külhoni szavazatok ebben nincsenek benne). Belföldön 2018-ban 2 608 086 szavazatot kapott a Fidesz-Kdnp 2018-ban, legjobb eredményük pedig 2010-ben 2 706 292 volt. Természetesen a bizonytalanság az ábráról leolvashatóan nagy, de mindenképpen az tűnik valószínűnek, hogy 2018-hoz képest növelni tudja szavazatai számát a kormánypárt. Ahhoz, hogy az ellenzék győzzön, nagyon sok ingadozót kellene megszólítania. Sokmillió magyarral együtt én is kíváncsian várom vasárnap este az eredményeket: vajon a bérnövekedés a korábbiakhoz hasonlóan hoz-e szavazatszám növekedést a Fidesznek? És ha igen, akkor az ellenzék mozgósítása ezt ellensúlyozni tudja-e? Reméljük ezt nagyobb problémák, botrányok és szerverleállás nélkül hamarosan megtudjuk…
https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0070.html