A legjobb 10 év

Az elmúlt 1000 év legjobb 10 évén vagyunk túl Magyarországon, már ami a gazdasági hátszelet illeti. Soha, szó szerint soha nem volt a történelemben ilyen alacsony kamatszint a világban és ennélfogva Magyarországon sem, ami lehetővé tette mind a magán, mind az állami adósságok nagyon olcsó finanszírozását, ez pedig azt jelenti, hogy mivel kisebbek voltak a törlesztőrészletek, jelentősen megnőtt minden szektor elkölthető jövedelme. Vegyük ehhez hozzá azt is, hogy az EU elképzelhetetlen mennyiségű ingyenpénzzel szórta meg Magyarországot, és erről is kijelenthetjük, hogy soha a keresztény magyar államiság történetében ekkora ingyenes juttatást még nem adott nekünk senki.

Az elmúlt bő 10 év tehát tényleg a történelmileg lehető legnagyobb hátszéllel jellemezhető 10 év volt írott történelmünk folyamán, de ennek sajnos részben vége. Habár az Únió továbbra is sokmilliárd euróval fog minket támogatni, de a kamatszintek várhatóan tartósan és jelentősen magasabbak lesznek, és az energiaárak is magasabban stabilizálódhatnak, mint a korábbi évek átlaga. Ezek együttesen azt jelentik, hogy a korábbi végtelen hátszél le fog csökkenni, s bár szembeszél még mindig nem lesz (a kamatemelkedést ellensúlyozza a továbbra is bőséges EU támogatás), de a legjobb éveken szinte biztos, hogy túl vagyunk.

De mire volt elég ez az őrületes hátszél? Általában érdemes cikluscsúcsokat vagy mélypontokat összehasonlítani, ebből a szempontból adódik 2019 és 2008, mindkettő egy nagy felívelés végét jelezte. Ezen időszak alatt éves 1,9% növekedést produkált a magyar gazdaság (az előző 11 évben éves 3,5%-ot!). Kicsit kedvezőbb a kép, ha mondjuk az európai duplarecesszió végétől, 2012-től nézzük 2020-ig, az újabb recesszió (remélhetően) záróévéig a helyzetet, ekkor éves 2,6% növekedést látunk. Tehát a világ legnagyobb hátszelében a magyar gazdaság éves 2-2,5% növekedést tudott produkálni. Ez elég tragikus. Mi lett volna, ha nincs hátszél? Mi lett volna, ha nem kapunk EU-s támogatásokat, ha nem lettek volna mélyben világszerte a kamatok? Nem nagy bátorság kijelenteni, hogy ebben az esetben a növekedés kisebb lett volna. Nem tudjuk mennyivel, de 1-1,5%-nál nagy valószínűséggel nem több. Hátszél nélkül erre képes a magyar gazdaság.

Ezen sürgősen változtatni kell, különben örökre a Balkán szélén ragadunk. Az MNB komoly versenyképességjavító csomagot tett le az asztalra pár éve, de ennek a megvalósítása is elakadni látszik – erre maga Matolcsy György hívta fel a figyelmet egy minapi cikkében. Szintén egyértelműnek tűnik, hogy drasztikusan át kell alakítani az oktatást, és ebben nem csak a tanárok legalább 100%-os béremelése van benne, hanem az oktatás teljes struktúrájának megváltoztatása; át kell alakítani a hazai intézményrendszer nagy részét; el kell tüntetni a rendszerszintű korrupciót; digitalizált, szolgáltató államszervezetet kell létrehozni, miközben a bírósági, jogi, felszámolási , stb. eljárásokat irtózatos mértékben fel kell gyorsítani és egyszerűsíteni. Bár ezek önmagukban rövid távon nem segítenek, de hosszú távon ilyen intézkedések nélkül semmi remény arra, amit évszázadok óta próbálunk megvalósítani: utolérni Ausztriát.