Heti összefoglaló - 20210815

Heti tőkepiac / befektetési stratégia / makró összefoglaló

 

(ez egy rövid tőkepiaci-befektetési-makrogazdasági áttekintést arról, hogy éppen mit gondolok a világgazdaságról és tőkepiacokról; egyrészt, hogy magam számára is összegezzem, hogy mi a véleményem, másrészt, hogy az alapjaimba fektetők betekintést nyerhessenek a gondolkodási-döntési folyamatba)

 

Nem akarok sokat foglalkozni a koronavírussal, de egyelőre elkerülhetetlen, ugyanis egyre több adat mutat abba az irányba, hogy bár a súlyos megbetegedés és halálozás ellen viszonylag erős (de korántsem tökéletes!) az oltások védelme, de a terjedést csak mérsékelten tudja akadályozni a rendkívül fertőző Delta variáns esetében. Ennek következménye pedig az, amit látunk: még jelentős átoltottság mellett is sokan elkapják, és aki nincs beoltva, az nagy valószínűséggel „természetes úton” fog átesni. A mellékelt grafikon (izraeli adatok) azt mutatják, hogy a megbetegedés kockázatát a kétszer, Pfizerrel oltottak között csak 40%-kal csökkenti az oltás, míg a halálozást 90%-kal – az utóbbi adat esetén ne feledjük el, hogy a 60 felettiek között a koronavírus halálozása életkortól függően 3-8%, ez pedig azt jelenti, hogy még az oltott idősek halálozása is elérheti durván a fél százalékot.

 

A koronavírus járvány tehát nem ért véget, s bár azt gondolom, hogy lényeges gazdasági hatása lesz még ősszel, de 2022-től már valószínűleg nem nagyon, úgy tűnik, hogy ez a harc lesz a végső! A 3.-4. negyedéves gazdasági kilátásokat mindenesetre még erősen beárnyékolja a járvány – különösen ha Kínában is elszabadul, de ennek híján is Európa és USA is kénytelen lesz olyan intézkedéseket hozni, amelyek nem segítik a gazdaságot. Ősszel még valószínűleg nagyon komoly terjedés, kórházba kerülés és halálozás lesz, ami (gazdaság)politikai válaszokat fog kívánni.

isra

(a sárga oszlop mutatja, hogy a kétszer oltottaknál mennyivel csökken a megbetegedés, a kórházba kerülés és a halálozás kockázata az oltatlanokhoz képest)

 

Ha pedig már az intézkedéseknél tartunk: az árfolyamváltozások szempontjából a pénznyomtatás és a Modern Monetáris Elmélet Gyakorlat mindent visz: ha nyakló nélkül nyomtatják a pénzt, akkor nyilván azoknak a termékeknek az ára, amelyeket nem nyomtatnak (részvény, lakás, föld, stb.) felmegy az egyre bőségesebben rendelkezésre álló pénzben mérve. Tehát az árfolyamok szempontjából kulcskérdés a pénznyomtatás (QE), és költségvetési hiányok alakulása. A várható gazdasági lassulás viszont szinte garantálja, hogy a QE kivezetése nem lesz gyors, még legalább év végéig velünk marad USA-ban, Európában pedig tovább. Ebben a környezetben (növekedés romlani fog, de a pénznyomtatás fennmarad) elég nehéz okosnak lenni: nem biztos, hogy most kell nagy kockázatot vállalni.

Érdekes az arany helyzete: a nemesfém alapvetően a reálhozamok alakulását követi, de most már hónapok óta elvált attól: a reálhozamok csökkentek, de az arany mégsem tudott erősödni. A múlt heti erős kirázás után azonban technikailag adott a lehetőség: ha 1830-40 fölé kúszik az arany akkor ebben a környezetben (aggodalom a növekedés miatt, miközben megy a QE) akár lehet egy-két igen jó negyedéve is. Ez inkább csak egy lehetőség, de szemmel tartom az árfolyamalakulását.

MEGATREND: Balkán-bull

A legjobb az a hosszútávú befektetés, amelyet egy nagy, strukturális trend támogat, amikor a fundamentumok egy irányba mutatnak. Ilyen volt a 2013-14-ben kezdődő magyar ingatlanárrobbanás vagy például a hazai tőzsde első nagy bikapiaca a Bokros-csomag után – mindkettőben volt szerencsém valamelyest résztvenni.  

Ilyen trendekhez kiinduláskori alulértékeltség, az eszköz(osztálytól) való félelem, és támogató fundamentumok kellenek. Azt gondolom, hogy a Balkán-Bull ilyen lehet. Az EU NextGen csomagjából irgalmatlan pénzeket (lásd grafikon) kap Horvátország, Bulgária és Görögország (emellett más volt szocialista országokkal és Portugáliával, Spanyolországgal együtt mi is sok pénzt kapunk, bár az általam kiemelt háromnál GDP-arányosan kevesebbet). Ezek közül ráadásul Görögország egy hatalmas, sokéves recesszión van túl, miközben a politikai helyzet stabilizálódott, de az országtól jelentős a félelem, és elég olcsók az eszközök. Emiatt tartok görög bankrészvényeket, és azt gondolom, hogy ezekben hasonló fellendülésre van lehetőség a következő évek folyamán, mint ami az OTP-vel történt idehaza 2012-13-tól 2019/20-ig. A helyzet hasonló volt: Magyarországon is hosszú recesszió után ránkomlott az elképesztő mennyiségű EU-pénz, amely komoly fellendülést hozott. A görög eszközök hozama többéves távon szerintem kiemelkedő lesz. Horvátországban és Bulgáriában már kicsit nehezebb jó eszközöket találni, amelyek kellően likvidek, de lehet, hogy ezek is érdekesek.

eunext

( a képen azt láthatjuk, hogy GDP-arányosan mekkora összegeket kapnak vissza nem térítendő juttatás, illetve hitel formájában a tagállamok)

Eközben idehaza a Matolcsy-féle jegybank már hónapok óta a prudens/óvatos/aggódó/héja szöveget tolja: úgy tűnik valóban valamiféle ellensúlyát akarják képezni a túlfűtött gazdaságpolitikának – ez továbbra is abban erősít meg, hogy a forint stabil/erősödő lehet a 2022-es választásokig.  Mondjuk a kamatemelés meg a QE(pénznyomtatás) elég nehezen értelmezhető számomra együtt, de felfoghatjuk ezt valamiféle Operation Twist-ként: a jegybank hosszú kötvényt vesz, és „rövidet ad” helyette. Ez persze tovább növeli a sérülékenységet és csökkenti a jegybank mozgásterét ha egyszer komolyan emelni kellene (mondjuk 5-6%-ra), hiszen effektíve egyre több hazai adósság van a rövid oldali hozamokhoz kötve. Ebből a szempontból még érthetőbb, hogy miért proaktív az MNB: jobb most megelőző jelleggel felmenni 2-3%-os hozamra, mert e fölé emelni már nagyon fájdalmas lenne. So far so good tehát, aztán hogy ez hosszabb távon mihez vezet, majd meglátjuk – vannak kétségeim, különösen a 22-es választások miatt, ami bizonyára nem stabilitást fog vinni a rendszerbe, bárki is nyer.