Heti összefoglaló - 20210809

(a jövőben megpróbálok  heti rendszerességgel, vasárnap vagy hétfőn egy rövid tőkepiaci-befektetési-makrogazdasági áttekintést adni arról, hogy éppen mit gondolok a világgazdaságról és tőkepiacokról; egyrészt, hogy magam számára is összegezzem, hogy mi a véleményem, másrészt, hogy az alapjaimba fektetők betekintést nyerhessenek a gondolkodási-döntési folyamatba)

 

Úgy vélem a fő kérdés továbbra is a Delta variáns gazdasági hatása ősz/tél folyamán. A vízválasztó ebben a tekintetben az idősek beoltottsága, mivel a problémát az okozza, ha sokan kerülnek kórházba, márpedig a kórházba kerülők nagy része az idősek közül kerül ki. Ahol magas (90% feletti) az idősek átoltottsága, ott valószínűleg ősszel elegendő lesz a maszkhasználat/tömegrendezvények korlátozása, ahol alacsonyabb (60-70% alatt), ott komolyabb lezárásokra is sor kerülhet.   

Az alábbi grafikonon a 80 felettiek oltottsága látható Európa országaira. Egyértelműnek tűnik, hogy a Baltikumban és Kelet-Európában még komoly bajok lesznek. A helyzet egyszerű: a rendkívül fertőző delta variánst a gyerekek ősszel az iskolában elkapják, és megfertőzik vele nagyszüleiket. Arra számíthatunk, hogy az oltatlanok nagy része megfertőződik, ez pedig azt jelenti, hogy Magyarországon idén ősszel is lehet 10 000 halott; más, kevésbé oltott országokban pedig még komolyabb lesz a helyzet. vacc

A kép eltávolítva.

A járvány másodlagos hatása még az oltott országokban is a fogyasztói bizalom megingása lehet (kevesebb utazás, kevesebb étterembe járás, generálisan kisebb fogyasztás, megtakarítási ráta növelése). Emellett az ázsiai országokban, ahol alacsony az oltás szintje, egészen komoly felfordulás és gazdasági problémák sora jöhet.

 

Mindezek eredménye az, hogy a 3.-4. negyedévben a vártnál gyengébb növekedés lehet a világban. Az inflációs hatás számomra nem egyértelmű, mert a beszállítói láncok töredezése inflatórikus, de a lassulás deflatórikus.

 

Ennek eredményeképpen a jegybankok valószínűleg tartani fogják a nulla közeli kamatszintet, és inkább csak az év végén vagy 2022 elején kezdik majd leállítani a QE programokat.

 

Az amerikai tőzsdéken hosszabbtávú indikátorok alapján (pl. kisbefektető részvétel, IPO-k, pénzbeáramlás) egyértelműen nagyon komoly buborék van, aminek az eredménye az lehet, hogy a következő évek piaci hozamai igen alacsonyak vagy negatívak lesznek – én utoljára ehhez hasonló hangulatot 2000-ben láttam. Rövidebb távon a pénzbőség azonban mindent vihet, és a gazdasági félelmek is inkább korrekciót okozhatnak csak.

 

A fentiek miatt nincs túl erős meggyőződésem sem a részvény, sem a kötvénypiacok kapcsán, s bár a várható gazdasági lassulás alapján inkább pesszimista lennék részvényekre, de ez idén még nem nagyon jött be.

 

Erősebb a meggyőződésem a forint kapcsán: a magyar jegybank véleményem szerint helyesen látja, hogy a magasan stabilizálódó infláció ellen lépni kell, és emiatt akár 2-3% környékére is felemelheti a kamatokat, ha szükséges. Valós céljuk leginkább a forint árfolyamstabilizálása lehet hosszú évek árfolyamesései után: azt hiszem a 340-350-es sávban látnák legszívesebben, és a kamatokat addig emelik, amíg ez be nem következik. Amennyiben azonban 2-3% fölé kellene emelniük, akkor nagy bajban lennének, mert a lakossági állampapírok, és a QE révén valójában a magyar államadósság jelentős része de facto nagyon rövid lejáratú, és az emelkedő kamatok azonnali fájdalmat okoznak, arról nem is beszélve, hogy a túl magas kamatszint éppen a nagyon fontossá váló lakossági állampapíroktól tántorítaná el a befektetőket.  Egyelőre tehát mehet a kamatemelés, és erősödhet a forint – de ennek ellenére is úgy tűnik, hogy az inflációs szellem kiszabadult a palackból, amit a legjobban az mutat, hogy a 2020-as recesszió alatt sem csökkent számottevően az infláció.