blog

A kormány ingyenpénzt adna a gyerekes/gyereket vállaló családoknak, hogy lepusztulóban lévő falvakban vegyenek házakat. Sajnos ez nem jó megoldás a valóban létező problémára, a falvak elnéptelenedésére. Az emberek nem jókedvükben költöznek el ezekből a kis falvakból, hanem azért, mert egyrészt nincs munka, másrészt nem jó az oktatás színvonala.

A demográfiai helyzetet nézhetjük lokális és globális nézőpontból is, és mindkettő teljesen értelmes, indokolható vélemény. A globális nézőpont elég egyértelmű: a Föld nem hogy 12-13, de 2-3 milliárd embert sem bír eltartani azon az életszínvonalon, ahogy a fejlett országokban élnek, ezért - ha azt akarjuk, hogy még legyen emberiség mondjuk 500 év múlva is - akkor a cél az, hogy a lakosság száma csökkenjen, tehát a kisebb gyerekszám a jó.

Mivel sokak számára nem egyértelmű a helyzet, és több kérdés is érkezett hozzám, ezért írnék röviden a Plotinus Nyrt.-ről.

Kiváló közgazdász kollégám azt mondta - és valószínűleg igaza van - hogy a következő komolyabb recesszióban megbuknak a jobboldali/nacionalista/autoriter populisták, mikor kiderül, hogy ők sem tudják megváltani a világot és alattuk is pont ugyanúgy van fellendülés, és összeomlás is. Ám szerintem azt is jól lehet látni, hogy ki jön utánuk: a baloldali populisták.

Kasnyik Márton (g7.hu) készített velem interjút, a linket mellékelem. A kissé hatásvadász cím ellenére főleg inkább nemzetközi tőkepiacokról/gazdaságról beszélgettünk, nem Magyarországról. 47 perc.

https://g7.hu/podcast/20190105/zsiday-viktor-ezer-milliardokban-merheto-karokat-okoz-magyarorszagon-a-jaradekvadaszat/

 

A 2018-as év esése sokaknak meglepő volt, pedig volt rá szerintem egy jó analógia: a 2000-es év. Akkor egy komoly eszközárbuborék alakult ki (habár valójában csak egy piacon, nem többön, mint most), ám a jegybanki kamatemelések megtörték mind a gazdaság, mind a tőzsde lendületét, annak ellenére, hogy korábban nem látszottak komolyabb problémák a reálgazdaságban.

Habár a globalizáció az elmúlt 20-30 évben több milliárd embernek hozott elképesztő anyagi fejlődést (csak Kínában 1 milliárdan jöttek ki a mélyszegénységből egy emberöltő alatt!!!), ám a fejlett világban sokszázmillióan voltak, akik a globalizáció veszteseinek érzik magukat. Leegyszerűsítve ők a fehér (alsó)középosztály, akiknek mára elegük lett abból, hogy a kínaiak jönnek fel, a lengyel vízvezetékszerelők elveszik a munkájukat, miközben a saját országuk gazdagjai elképesztően gazdagodnak tovább - rájuk pedig stagnáló bérek és létbizonytalanság vár.

1.Számomra a hét, sőt a hónap legfontosabb híre az, hogy Kínában esnek az autóeladások, 1992 óta először (negyedéves alapon):

https://www.scmp.com/business/companies/article/2168950/chinas-once-buoyant-auto-market-hits-blip-likely-see-first-sales

Illetve az okostelefon-eladások is esnek:

https://www.theverge.com/2018/10/15/17979004/apple-chinas-smartphone-market-sales-slowdown-goldman-sachs

Szerintem a jegybankok nagy része ugyanazt a hibát követi el, mint a 2000-es évek közepén: azt gondolják, hogy ha a fogyasztói árinfláció "rendben van", akkor nekik semmi dolguk sincs ezen kívül. Akkor, 2008 előtt, a bankrendszert hagyták elszabadulni, aminek a vége hitelbuborék lett, most pedig a pénznyomtatással és a mesterségesen alacsonyan tartott kamatszinttel az összes eszközosztályban gyártottak le árfolyambuborékot plusz bónuszként a lakásárak egekbe küldésével még komoly társadalmi feszültségeket is generálnak.

A 2008-as válság tapasztalataiból okulva a nagy egyensúlytalanságok megszűntek Magyarországon, és bár a szereplők jelentős része még mindig tart egy újabb hirtelen összeomlástól, ennek esélye eléggé kicsi, pont amiatt, hogy nem régen éltünk át egy ilyet, és mindenki óvatosabbá vált. Magyarország számára a valós veszélyt nem ez jelenti, hanem az, hogy a növekedés szép lassan elfogy, és benne maradunk a mocsárban: 5,4,3,2,1, és aztán így marad a GDP-növekedés üteme.