blog

A tőkepiacokon minden időszaknak van általában egy nagy, meghatározó vezérfonala, alaptrendje. Ha ezt a piaci percepciót - amely nem kell, hogy feltétlenül, teljes mértékben valóságos legyen - megértjük, akkor szinte minden mozgás magától értetődővé válik, mert az alapgondolatból következik, vagy minimum azzal erősen összefügg. Sajnos az idő nagy részében ezt a vezérfonalat csak utólag, vagy csak a trend vége felé vesszük észre (lehet, hogy most is ez a helyzet, bár remélem, hogy nem).

Az elmúlt évek alapvető trendje volt, hogy bár a dollárt mindenki drágának tartotta, és utálta, ám ennek ellenére az szép lassan erősödött. Ennek az oka nagyon egyszerű volt: gyakorlatilag a világon a dolláron kívül az összes többi értelmezhető devizában nem volt kamat. Ha mindenhol 0% a kamat de egyetlen helyen meg 1-2% akkor (habár az 1-2 sem sok) nyilván szépen oda áramlik a pénz.

Ezt kérdezi minden ismerősöm. A válasz persze triviális, és egyszerű: mert nincs nekik. Mármint részvényük.

Olyan jó, hogy végre vége a karanténnak, és egy vírusos sem maradt egész Európában. Így most már nyugodtan beülhetünk éttermekbe, elmehetünk misére, lagziba. Sőt Ausztriában már hamarosan színházba is. Hisz mi baj is történhet, ha összezárunk 100 hatvan év átlagéletkorú embert? Sőt, hamarosan ismét lehet utazni a tengerpartra is. A végén még a Sziget is megrendezésre kerül ha így haladunk.

Ha írok egy cikket a piacokról és pozitív visszajelzést kapok, az mindig gyanús. Ha sok pozitív visszajelzést, akkor szinte biztos, hogy tévedek. A piacok ugyanis így működnek: ha nagyon sokan meg vannak győződve arról, hogy mi fog történni, akkor annak az ellenkezője következik be.

Attól tartok nem sokáig. Azért nem, mert a vírushelyzet nem jól lett kezelve, nincs megoldva, és újabb problémákat fog okozni.

Az európai és amerikai politikusok és befektetők láthatóan azt hiszik, hogy a kínai mintát követik országaik: komoly erőfeszítésekkel leverik a vírus első hullámát, majd újranyitják a gazdaságot.

Mivel Magyarország felnőtt lakosságának egy része valóban felnőtt, így jó lenne, ha lassan megtudnánk, hogy mi a terv? Van egyáltalán terv?

Alapvetően két eset lehetséges.

Egyértelmű volt már az elejétől, hogy a karantén maximum pár hétig tartható fenn Európa országaiban, különben teljesen szétesünk mind gazdaságilag, mind társadalmilag. A kínai példa azonban megmutatta, hogy többre nincs is szükség: április végére várhatóan a legtöbb európai országban, így remélhetően Magyarországon is lecseng a járvány első hulláma, megkezdhetjük a gazdasági (vissza)építkezést.

Az elmúlt napokban látványosan elvált a forint árfolyama a régiós devizáktól, aminek látszólag semmi oka: míg máshol kamatot vágtak, nálunk nem, tehát a forintnak a cseh koronához vagy lengyel zloty-hoz képest pont, hogy erősödnie kellett volna. És valójában ez így is történt egy ideig, a válság első fázisában. A mellékelt képen ennek ábrázolására a lengyel zloty forinthoz viszonyított árfolyamát mutatom, és az első fázist 1. -el jelölöm, ekkor a zloty gyengült a forinthoz képest, tehát a forint régiós viszonylatban erősödött. És ekkor jött a 2.

A nagy kérdés, hogy miután a karanténokkal visszavertük a vírust, hogyan tud ebből talpraállni a gazdaság, és legfőképp mikor. Véleményem szerint a kulcs az, hogy mikor lesz gyors, nagy mennyiségben bevethető teszt - ha ez rendelkezésre áll, akkor a gazdasági fellendülés gyorsan eljöhet.

A jelek pozitívak, számos cég dolgozik ezen, de természetesen meg kell várnunk, hogy mennyire igazolódnak be a remények, ám úgy tűnik, hogy talán nem kell sokat várni: